A helyhatóságok folyamatosan panaszolják, hogy kevesebb forrást kapnak, miközben feladataikat nem csökkenti a kormányzat. Többen ezt a pontot tartják a hatalmon levő párton belüli egyik fő szakítópróbának. A kormányzati munka ez ügyben felgyorsult, s már a jövő év elején lehetnek látható elemei az átalakulásnak - értesült lapunk az egyik hitelintézeti vezetőtől. Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója szerint nemcsak az említettek okoznak gondot, hanem az is, hogy a ténylegesen az adott önkormányzatnak járó források gyakran nagy csúszással érkeznek meg. Ilyen esetben számíthatnak azonban segítségre a banktól. Lovas egyébként úgy véli, ha egy ügylet megtérülése kérdéses, illetve lehet látni, hogy az önkormányzat nem biztos, hogy ki tudja gazdálkodni az esedékes kamatot és a tőketörlesztést, nem szabad felelőtlenül finanszírozást nyújtani. Az UniCreditnél, ahol komoly növekedési potenciált látunk az önkormányzati számlavezetés terén, szintén arra törekszenek, hogy csak fenntartható projekteket finanszírozzanak. Kifejezetten óvatosak vagyunk - emelték ki - a működési hitelek biztosítása terén, ilyen esetekben különös gondossággal vizsgáljuk az önkormányzat méretét, eladósodottságát, adósságszolgálati képességét.
A Takarékbanknál úgy gondolják, elsősorban az önkormányzatok saját gazdálkodási fegyelmén múlik finanszírozásuk fenntarthatósága. Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának vezetője szerint viszont sok múlik ugyan egy-egy képviselő-testület, illetve polgármester ügyességén, de ez a forrásokat nem pótolja. A napirenden lévő önkormányzati szabályozó rendszer átalakítása, a feladatok számbavétele, megosztása az állam és önkormányzatok között, az ehhez megfelelő szabályozás kialakítása sokkal inkább előrevisz majd, mint az egyéni, egyedi próbálkozások - tette hozzá.
Az önkormányzat kilencvennapos fizetési késedelem fennállása esetén köteles maga ellen adósságrendezési eljárást kezdeményezni - emlékeztettek az OTP-nél. Az eljárásnak ugyanakkor hosszú távon hátrányos következményei is vannak a település későbbi gazdálkodására nézve (például elesik pályázati lehetőségektől), ezért a legnagyobb magyar bank szakértői szerint a települések mindent megtesznek, hogy ezt elkerüljék. Erre utalhat, hogy bár a helyzet valószínűleg nagyon nehéz, a tényleges eljárások száma elenyésző. Az utóbbi időben - mondták el a banknál - megnőtt a működési célra felvett éven belüli lejáratú likviditási hitelek iránti kereslet, ami a gazdálkodási nehézségek növekedését jelzi. Ugyanakkor 2010 önkormányzati választási év is, és ilyenkor hagyományosan nő a beruházási aktivitás is az önkormányzatoknál, ezért nem szűnt meg a fejlesztési hitelek iránti igény sem.
A GDP-hez viszonyított önkormányzati eladósodottsági listán uniós szinten Magyarország csupán a középmezőnyben helyezkedik el - hívták fel a figyelmet a Takarékbanknál. Míg ugyanis ez nálunk 2009-ben emelkedett négy százalék fölé, például a franciák ugyanekkor a nyolcszázalékos szintet lépték lendületesebben át. Az olaszoknál utóbbira már 2008-ban sor került.
