Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről, kommunikációról, valamint a lehetséges következményekről nemrégiben nyilatkozott lapunknak Bába Julianna, az AXA Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának, egyben a magánpénztári szektort maradéktalanul tömörítő Stabilitás Pénztárszövetségnek az elnöke és Orosz Dániel, az AXA-csoport stratégiai elemzési igazgatója (Napi Gazdaság, 2010. november 22.). Azóta a nyugdíjkasszák szabályozásával kapcsolatban több részletre is fényt derült. Mindez azonban érdemben továbbra sem változtat azon, hogy az állami gondoskodás óriási veszélyeket rejt a jövőben. Ahhoz, hogy az állami nyugdíjrendszer vonzóvá váljon, Bába Julianna szerint kétmillió gyermeknek kellene megszületnie. Orosz úgy véli: kétszer annyit vagy kétszer olyan hatékonyan kellene dolgozni 2050-ig. Nemcsak nálunk, az egész unióban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás tőkerésze nálunk az egyik legalacsonyabb. Az első pillérben ugyanakkor semmilyen tőke nem gyűlik.
A szakértők szerint az állami rendszernél hozamról beszélni még a svéd modellben sincs értelme. Minden szakmai alapot nélkülöz tehát az a számítási mód, amely a tb-rendszer "nyereségét" az állampapírokon elérhető hozamokkal próbálja leírni. Az állami nyugdíj ugyanis a mindenkori kormányok döntésén múlik. Nincs akadálya tehát, hogy - amint ez az előző ciklusokban meg is történt - az időskori ellátás összegét drasztikusan csökkentsék, megváltoztassák a valorizációs kulcsot, illetve mértékét, emeljék a korhatárt. A magánpénztárakban ezzel szemben nem virtuális pénz dolgozik az egyéni számlákon. Ez kézzelfogható vagyon. Egy tanár vagy egy középvezető fizetéséhez képest - hangsúlyozta Bába - a pénztárban évtizedek alatt felgyűlő pénz nagyon komoly összeg. Azért is elhibázott a kormány mostani, rövidlátó intézkedése, mert nem foglalkozik például azzal, hogy a magánpénztári egyéni számlák alkalmasak lehetnek a gazdaság fehérítésére is, hiszen ha figyeli valaki vagyona gyarapodását, hamar beláthatja: a minimálbér után nem igazán képződik olyan összeg, amivel biztosíthatná magának a gondtalan időskort.
A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó 18 magánnyugdíjpénztár összesített vagyonának piaci értéke 7,2 százalékos növekedéssel, 2841,2 milliárd forintról 3047,1 milliárd forintra emelkedett 2010 második negyedévéről a harmadik negyedévre. A gyorsjelentés szerint tehát a pénztárak az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték hozamaikat. A 2008. évi gazdasági válság okozta veszteségeket követően a magán-nyugdíjpénztári portfólió piaci értékében a pénz- és tőkepiaci tendenciákkal összhangban gyors korrekció zajlott le. Ennek eredményeként 2008. december 31-től 2010. szeptember 30-ig a portfólió piaci értéke 63 százalékkal nőtt, amit nagyrészt a kiemelkedő befektetési teljesítményekre lehet visszavezetni. A szövetség így különösen sérelmesnek tartotta, hogy a pénzügyi felügyelet szóvivőjének az elmúlt időszakban volt olyan megnyilvánulása, amikor hangsúlyozta a pénztárak 2008-as veszteségeit, az időhorizontja pedig itt valahogy megállt. A szektor működését Bába szerint is lehet még racionalizálni, ehhez azonban együttműködésre és nem ellenséges hozzáállásra lenne szükség.
