Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Éppen a takarékossági világnapon tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatait, amelyekből kiderült: szeptemberben csökkent a háztartások betétállománya. Az OTP szakértői szerint a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a háztartások körében erősödött a biztonságra való törekvés, az emberek növelik megtakarításaikat, részben a rövid távú tartalékolás, részben az előretekintő biztonsági tartalékképzés, illetve a távolabbi jövőt célzó öngondoskodó előtakarékosság okán. A hitelintézeti szakemberek többsége azonban úgy látja, az óvatosság inkább az eladósodottság mérséklése terén érzékelhető. Megtakarítani a válság miatti nehézségek következtében nem igazán tudnak többen.
A javulás azonban így is kétségtelen, jegybanki adatok szerint az idei második negyedévben a tranzakciók alapján közel 380 milliárd forinttal gyarapodtak a lakossági megtakarítások. A prímet azonban nem a bankbetét, hanem a befektetési jegy vitte. Ez is magyarázhatja, hogy a mostani adatok szerint az első őszi hónapban a betétállomány a tranzakciókból eredően 25,8 milliárd forinttal csökkent. Devizanemenként azért eltért a helyzet, míg ugyanis az összesített adatok a forintbetéteknél 34,9 milliárd forint nettó betétkivonást, a devizabetéteknél 9,0 milliárd forint nettó betételhelyezést takarnak.
Biztató viszont, hogy szeptemberben a lekötött betéteknek már 9,2 százalékát tette ki a két éven túli futamidő. Az előző havihoz képes jelentősnek számító, 30 bázispontos (a hosszú, de két évet el nem érő lekötési kategóriát is figyelembe véve 40 bázispontos) térnyerés azonban sajnos inkább csak visszarendeződésnek tűnik. A tartós betétek aránya ugyanis a válság előtt meghaladta a 9,6 százalékot (2001-ben ugyanez 11 százalék feletti volt).
A takarékossági világnap alkalmából az előző évben több felmérés is megjelent. A GfK-tól rendelt kutatás azt mutatta, hogy valamilyen megtakarítással a magyarok több mint háromnegyede rendelkezik. Az Erste felmérése arra jutott, hogy az átlagos havi megtakarítás náluk 14 267 forint, ami a régiós középmezőnybe tartozik. Érdemes még megemlíteni az Aviva által közzétett tanulmányt. Ebben az szerepel, hogy az aktívaknak havi 45 ezer forintot (naponta 1400 forintot) kellene félretenniük nyugdíjaséveikre ahhoz, hogy azok gondtalanabbá váljanak. Ez a helyzet nemzetközi porondon sem sokkal jobb: az európai polgároknak évente annyi többletmegtakarításra lenne szükségük a nyugodtabb nyugdíjasévekhez, mint amekkora mentő csomagot Európa a válság kezelésére kialakított (Napi, 2010. szeptember 23.).
