Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kellemetlen meglepetést hozott az Európai Központi Bank (ECB) idei második negyedévi banki hitelezési jelentése: a június második felében elvégzett felmérésbe bevont 120 bank körében 11 százalékkal többen számoltak be arról, hogy április-júniusban szigorodtak a vállalati hitelezési feltételek, mint ahányan a kondíciók enyhítéséről beszéltek. Ez sokkal jobb arány, mint az egy évvel korábbi, amikor még 21 százalékos többségben voltak a szigorítók, ám lényegesen rosszabb az idei első negyedévi 3 százaléknál, ráadásul akkor még arra számítottak a megkérdezettek, hogy elérhető közelségbe kerül a vállalati hitelezés élénkülése. Most már a várakozások sem optimisták: az eurózóna bankjai úgy kalkulálnak, hogy a harmadik negyedév 5 százalékos nettó szigorítást hoz a vállalati hitelezésben. A hitelstandardok újbóli megkeményítésében a bankok likviditási helyzetének romlása, a bankközi forrásokhoz való hozzáférés nehezülése játszotta a legnagyobb szerepet - kissé jobbnak ítélték ugyanakkor a hitelkockázati mutatók, illetve az általános gazdasági körülmények alakulását.
Nem sokkal jobb a helyzet a háztartásoknál sem: mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hiteleknél ugyanakkora maradt a nettó szigorítási arány, mint az előző negyedévben, vagyis 10, illetve 12 százalékos, márpedig a várakozások szerint már csak 2 százalékosnak kellett volna lennie mindkét szegmensben. A harmadik negyedévre itt sem várnak már túl nagy javulást, 3, illetve 6 százalékos aránnyal számolnak a bankok.
Igény pedig egyre inkább volna a hitelekre: az első negyedév 13 százaléka után a másodikban már csak 2 százalékos többségben voltak azok a bankok, amelyek a kereslet szűkülését tapasztalták (egy évvel korábban még 29 százalékos volt ez az arány). Igaz, az előző felmérés várakozásai szerint a második negyedévben már a kereslet erősödéséről beszámoló bankoknak kellett volna többségbe kerülniük, de biztató részletet így is találni: a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet már növekszik (3 százalékos többséggel), első ízben 2008 első negyedéve óta. A hiteleket szokás szerint a nagyvállalatok keresték kevésbé, itt még 10 százalékos többségben voltak a kereslet apadásáról beszámoló pénzintézetek, míg a kkv-knál már csak 3 százalékosban. A kereslet szűkülésének lassulásában elsősorban a beruházási célú, illetve a fúziókat és felvásárlásokat finanszírozó hitelek iránti érdeklődés élénkülése mutatkozott meg. A háztartások esetében a hitelkereslet kifejezett erősödéséről beszéltek a bankok (lásd táblázatunkat), a harmadik negyedévben azonban némi visszaesést várnak, tartva az alighogy beindult fellendülés lefékeződésétől.
