Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A svájci szenátus megszavazta, hogy banki adatokat adjanak át az amerikai hatóságnak (a világsajtót bejárt botrány lényege, hogy a UBS alkalmazottai segítettek gazdag amerikaiaknak vagyonuk külföldre menekítésében az adóhatóságok elől). A képviselőház a várakozások szerint parlamenti vizsgálatot is indít az ügyben. Ez a fejlemény cseppet sem lepte meg a private bankinggal (pb) foglalkozókat. A svájciak adottnak veszik, hogy az adó jellegű adatok áramlása inkább előbb, mint utóbb biztosan megvalósul - mondta el már az első privátbankári konferencián Nagy Boldizsár, a BNP Paribas igazgatója. Mint hozzátette: Svájc elmúlt száz évben tapasztalt helyzete most biztosan gyökeresen megváltozik. Globális szinten mindenképpen egyre erőteljesebb az a tendencia, hogy a helyi private banking szolgáltatások jelentősége emelkedik a hagyományos pénzügyi központokhoz (Svájc, Luxemburg, Szingapúr) képest. Nagy úgy látja, hogy a kint számlát nyitó magyar ügyfelek 99 százaléka az elmúlt években egyértelműen adóokokból ment Svájcba, Luxemburgba vagy más országba. Ez az út azonban egyre kevésbé lehet járható.
Varga Szabolcs, a Bank Gutmann vezérigazgatója szerint Svájc folyamatos botrányai arra mindenképpen alapot adtak az ügyfeleknek, hogy átgondolják stratégiájukat. Ő egyébként úgy látja, hogy nem annyi pénz távozott az alpesi országból, mint amennyire előzetesen gondoltak, bizonyos átrendeződés ugyanis belül is zajlott. Ezzel együtt a Gutmannhoz érkezett ennek révén új pénz. Varga egyébként azt is kiemelte, hogy nem szabad túlmisztifikálni a svájci "modellt" sem, hiszen például a Madoff-botrány legnagyobb károsultjai genfi intézményekhez kapcsolódtak.
Persze a kinti tapasztalatokat egyetlen szakember sem becsüli le. Soós Péter, a Concorde Alapkezelő privát vagyonkezelésének igazgatója azt gondolja, hogy a svájci, osztrák vagy luxemburgi szereplők jól kiegészíthetik a hazai szolgáltatásokat. Egy megfelelő méretű vagyontömeg esetén ugyanis mindenképpen cél lehet a földrajzi diverzifikáció. A magyar vagyonkezelés annyival tud első körben többet nyújtani bármilyen nem Magyarországon tevékenykedő szolgáltatónál, hogy napi szinten könnyen elérhető személyes kapcsolattartást biztosíthat. A két terület tehát nem tekinthető teljesen versenytársnak, többnyire más vagyont tartanak ugyanis külföldön, mint Magyarországon.
Hasonlót hangsúlyozott Montvai Péter, a Commerzbank International S.A. Luxembourg (CISAL) magyar ügyfelekért felelős igazgatója is. Ő is fontosnak nevezte a diverzifikációt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel Magyarországon még mindig az eredeti tőkefelhalmozás korát éljük, a nemzetközi piacon tapasztaltnál sokkal nagyobb az átmozgás a magán- és vállalati pénzek között. Normális esetben egyébként nem a magyar pb-szolgáltatók elől viszik el a pénzt, hanem a kint keletkező jövedelmet helyezik külföldi számlákra, illetve egyéb okokból teszik ezt. Montvai azonban azt is valószínűsíti, hogy ha elindul a gazdaság fejlődése és ezzel a vállalategyesülések és -eladások folyamata, akkor az azokból származó jövedelmek egy része - kihasználva a nemzetközi adótervezés keretében (például Luxemburgban is elérhető) teljesen jogszerű adózási konstrukciókat - nem Magyarországon realizálódik. Mint a konferenciát megszervező Blochamps Capital Kft. munkatársai is megerősítették, várakozásuk szerint a következő években erősen koncentrálódó hazai pb-piacon azok a szolgáltatók lehetnek az igazi nyertesek, akik a telített termékpaletta kínálásán túl az ügyfelekkel együtt gondolkodó kiszolgáláson keresztül tudják a bizalmi viszonyt mélyíteni. Ez talán azonnali eredményekkel is járhat a koncepciót leghamarabb magukévá tévőknek, hiszen a Deutsche Bank által megvásárolt Bank Sal. Oppenheim magyarországi tevékenységének felfüggesztésével pont az egyik hagyományosan hasonló eszmékkel dolgozó magánbankárház távozhat a piacról.
