Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az összehangolt intézkedés hatására a kiértesített pénztártagok 51,7 százaléka élt tavaly a visszalépés vagy a nyugdíjmódosítás lehetőségével - tájékoztatott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer részleges és időleges megnyitása a felügyelet szerint összesen 122 551 főt érintett. Az idei első negyedév végéig az elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd forint volt, amiből 88,8 milliárdot adtak át a magyar állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, mely a pénztártagot illeti meg).
A PSZÁF részletesen vizsgálta: milyen összetételű volt a tb-rendszert választók közössége. Mint megállapították: a visszalépők kétharmada három nagy pénztártól távozott. A legtöbben (24,7 százalék) az ING kasszáját hagyták el. Az Aegon 22,7 százalékos, az OTP pedig 18,3 százalékos súlyt képviselt ebben. Mint azonban a felügyelet hozzátette, az Aegon magánnyugdíjpénztárnál (mny) az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy viszonylag sok a közszférában dolgozó tagja (ide olvadt be például az Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár), így feltehetően ezek a pénztártagok tájékozottabbak voltak a jogszabályi lehetőségek terén. A visszalépők egyéni számlaköveteléseinél is hasonló (63 százalék) volt az említett három kassza részesedése.
A legmagasabb összegű egyéni számlakövetelése a "legfiatalabb" - a 2010-ben 54 éves - korosztálynak volt, az utánuk következő idősebb korosztályok rendre alacsonyabb összegű egyéni számlakövetelést mondhattak magukénak, mind a férfiak, mind pedig a nők tekintetében. A központi nyilvántartásban lévő 2008. évi egyéni számlaadatok alapján az egy visszalépett tagra jutó átlagos egyéni számlakövetelés összege 1 millió 082 ezer forint volt, ezen belül a férfiaké az átlagnál valamivel magasabb (1 millió 125 ezer), míg a nőké valamivel alacsonyabb (1 millió 049 ezer) összegre rúgott. (A 2009. évi egyéni számlaadatok a központi nyilvántartásban még nem álltak rendelkezésre a jelen elemzés összeállításánál, ezért a PSZÁF a 2008. évi adatokat használta fel.)
A felügyelet megvizsgálta a visszalépett tagok létszámának megoszlását nemek szerint és megyénkénti bontásban. A legnagyobb arányú visszalépésre a várakozásnak megfelelően Budapesten és Pest megyében került sor. A legkevesebb visszalépő pénztártag pedig Csongrád és Nógrád megyében volt, ahol a pénztártagok létszáma is alacsonyabb. A visszalépők 56,5 százaléka nő, 43,5 százaléka pedig férfi volt. A jelenleg 54-58 év közötti korosztály (1952-1956 között születettek) tagjai voltak a legaktívabbak a visszalépés tekintetében, ugyanis ezen korosztályokhoz tartozók tették ki az összes visszalépő közel 95 százalékát. Az ennél idősebb korosztályokhoz tartozó öt százalék esetében - bár nekik maguk a magánpénztárak is ajánlották a tb-rendszer választását - a csekélyebb visszalépési aktivitás oka a PSZÁF szerint az egyéni számlakövetelésük egyösszegű szolgáltatásként felvételére való tudatos törekvés, de tájékozatlanság vagy a kellő gondosság hiánya is lehetett.
