Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai települések mintegy harmada nem rendelkezik sem bank-, sem takarékszövetkezeti fiókkal - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bemutatott pénzforgalmi kiadványából. Az országos pénzforgalomról eddig csak összesített adatok álltak rendelkezésre, a valóságban azonban az egyes települések között (vagy akár Budapesten belül a kerületek között) igen jelentősek a különbségek. A kiadvány Magyarország pénzforgalmi infrastruktúráját (bankfiókokkal, bankjegykiadó automatákkal és kereskedői pos-terminálokkal való ellátottságát) és az egyes megyék, települések egymás közötti - elvileg a gazdasági kapcsolatokat jól tükröző - pénzforgalmát mutatja be térképen is ábrázolva, illetve táblázatos formában. Ezenkívül a kutatók, illetve az érdeklődők számára rendelkezésre bocsátják az egyes településekre vonatkozó adatokat is.
A táblázatot és a térképeket összevetve érdekes kép bontakozik ki: a bankok a bankjegykiadó automatákat (atm) jellemzően a nagyobb városokba telepítik, így megyei szinten akár jó átlag is kialakulhat. Erre jó példa Zala megye, ahol a települések többségében nincs atm, de az ezer főre jutó mutató szerinti listán a megye az élmezőnybe tartozik. Ez a jelenlegi infrastruktúrát tekintve tehát - állapították meg a szakértők - nehezíti a kisebb településeken élők esetében a különböző állami járandóságok (nyugdíj, gyes, munkanélküli-segély) bankszámlára terelését, mert az érintettek jelentős része a banki szolgáltatásokat nem tudná igénybe venni.
Úgy tűnik, ezzel némiképp összecsenghet az is, hogy ha a megyék lakosainak, valamint az aktív bankszámláknak az MNB által közölt számát összevetjük, akkor majdnem 28 százalék a számlakapcsolat nélküliek aránya. A felmérésben a bankszámla szót nem a jogi értelmében használták. Ide csak azokat számították, amelyeknél végeztek bankon kívüli tranzakció(ka)t. Az adatok tartalmazzák viszont a forgalommal rendelkező hitelszámlákat, a technikai számlákat és alszámlákat is, ami nyilvánvaló torzítást okoz. Ebben a számbavételben a lakossághoz képest Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legkevesebb a bankszámlák száma (csak mintegy kétharmada a "listavezető" megyékéinek).
