A rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb jegybanki alapkamata már érzékelhetően kezd hatni a hitelintézeti kondíciókra is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakáshitelkamatok a válságot követően tavaly februárban érték el csúcspontjukat, közel 13,4 százalékos átlagértéken. Ez a szint azután márciusra közel 3,5 százalékponttal mérséklődött. A jegybanki csökkentés ebben az időszakban négy százalékpontot tett ki. (Az egyenes megfeleltetés azonban nemcsak a kamatperiódusok léte - a változtatás csak ennek az időszaknak a végén lehetséges - miatt nem reális, hanem azért sem, mert az MNB-adatok azt is megmutatják, hogy a bankok az emeléseket sem követték maradéktalanul.) A kockázatosabbnak, így drágábbnak számító fogyasztási kölcsönöknél mindenesetre ugyanebben az időintervallumban csaknem 5,8 százalékpontra rúgott a kamatesés. Csak a folyószámlahiteleknél tartják a bankok a magas kamatszintet (ezek egyébként talán a legkiszolgáltatottabb adósok, hiszen ilyen típusú kölcsönre csak saját bankjuktól számíthatnak). Az adósok terheinek alakulására nyilvánvalóan hat az idén hatályba lépett banki magatartási kódex, de aligha áll távol az igazságtól, ha azt hisszük, a mostani folyamatokat befolyásolhatja az is, hogy a pénzügyi felügyelet célvizsgálat keretében akarja áttekinteni a kamatok alakítását.
A hitelintézetek mindenesetre az utóbbi időben sorra jelentik be a forintkölcsönök kamatának mérséklését, de úgy tűnik, az enyhítés más devizanemekre is kiterjed. Az OTP egyes forint-, euró- és svájcifrank-alapú fogyasztási, valamint lakás, illetve jelzálog típusú hiteleknél jelentett be kamatcsökkentést. A 0,15 és 3 százalékpont közötti kamatvágásnál a legnagyobb magyar bank - mint közölte - a jegybanki alapkamat alakulását, a forrásköltségek mérséklődését és a finanszírozási kockázat csökkenésének folyamatát, valamint a kapcsolódó prognózisokat mérlegelte. A bank a forint erősödése által - a keresztárfolyamok változása miatt - kevésbé érintett svájcifrank-alapú kölcsönök kamatának csökkentésénél figyelembe vette a törlesztőképesség erősítésének az ügyfelekre és a bank működésére gyakorolt pozitív hatását. A kamatdöntés egy 10 millió forint hitelösszegű, 20 éves futamidejű, svájcifrank-alapú lakáshitellel rendelkező háztartás számára, 0,25 százalékpontos csökkentést alapul véve, egy év alatt 15 ezer forintot meghaladó megtakarítást eredményezhet.
A hiteldinamika erősítése érdekében - hívták fel a figyelmet - a bank tavaly több alkalommal csökkentette piaci kamatozású jelzáloghiteleinek kamatát, illetve a banki magatartási kódex ajánlásaival összhangban a korábban folyósított változtatható kamatozású termékeit változó kamatozásúakra cserélte, és irányadó bankközi kamatlábak (BUBOR, EURIBOR) változását követő árazású termékeket vezetett be. Az új hitelkonstrukciók, amellett hogy versenyképesek, az ügyfelek számára még inkább kiszámítható és ellenőrizhető törlesztőrészleteket eredményeznek.
Az OTP 2010. április 17-étől csökkentette az új folyósítású, ingatlanalapú piaci forinthiteleinek kamatát is. A meglévő hitelállományt érintő lépés hatását (a kamatperiódus miatt) június 1-jétől érzékelhetik az ügyfelek a törlesztőrészletekben.
