Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemrég tartott privátbankári konferencián elhangzott: az állományi adatokat jelentősen eltéríti, hogy a kamatverseny idején a bankok között sokszor ugyanazok az összegek kavarogtak. Forró pénz a Raiffeisen szakértői szerint továbbra is jelen van, bár becslésük szerint ennek tömege a kamatok csökkenésével mérséklődik, egyre kisebb lesz ugyanis az a plusz kamatösszeg, amelyet akár egy nagy állomány átmozgatásával el lehet érni. Dinsdale Julianna, az Allianz igazgatója szerint amíg a bankok, pénzintézetek kínálatában szerepel magas, akciós kamatot kínáló megtakarítási termék, addig mindig lesznek forró pénzes ügyfelek, akik az egyes pénzintézetek kamatajánlata közötti különbségben rejlő extra bevételt szeretnék realizálni. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb valakinek a megtakarításra szánt összege és minél nagyobb az akciós kamat és a piaci átlagkamat (standard ajánlat) közötti eltérés, annál jobban megéri a megtakarításra szánt pénzösszeget a legjobb kamatot kínáló pénzintézethez mozgatni. Természetesen ezt a pénzintézetek szeretnék megakadályozni, ezért szigorítják az akciós kamatajánlathoz kapcsolódó feltételeket. Az akciós kamatajánlat kihasználása akkor éri meg az ügyfélnek, ha a piaci átlag fölött elérhető extra kamatbevétel több, mint a pénz mozgatásával járó kiadás (például számlanyitás, készpénzfelvétel vagy utalás költsége, feltételek teljesítésének költsége). A Budapest Banknál úgy látják: tény, hogy előfordul "forró pénz", de nem ez a jellemző. A nagy összegeket mozgató ügyfelek esetében is azt tapasztalják, hogy inkább bankon belül keresnek alternatív befektetési formákat.
A CIB szakértőinek becslése szerint minden ötödik, jelentősebb összeget megtakarító ügyfél tekinthető kamatvadásznak. Ezt a cirkulációt a válság során megerősödött fogyasztói, megtakarítói tudatosság, a bankok tébolyult kamatversenye és kommunikációs "nehézbombázása" együttesen eredményezte. Tavaly minden bank visszavett a hiteleket népszerűsítő aktivitásából és a pénz egy részét betétgyűjtésre allokálta át. Soha annyi betéti reklám nem zúdult a fogyasztókra, mint 2009-ben.
Az idén könnyebbé vált nemzetközi piaci forrásszerzés az előző évinél lejjebb értékelte a lakossági források fontosságát, így a referenciakamatoktól elrugaszkodott kamatszintek visszazökkentek a normális állapotba. Ráadásul a lecsökkent kamatszint mellett nehéz pszichésen igazán attraktív, kiugró kamatot ígérni. (Elmúltak a két számjegyű akciók, és hiába kínál valaki hét százalékot, ami 1,5 százalékponttal meghaladja az alapkamatot, az ügyfelek mégsem fogják "elsöprően jó" ajánlatnak érezni.) Mindezeken felül a CIB-nél úgy látják, hogy a tartós befektetési szerződés bevezetése is a megtakarítások "röghöz kötését" ösztönzi, így a kamatvadász-volumen csökkenésére számítanak. Úgy látják, ennek már mutatkoznak is a jelei. Mint a K&H-nál elmondták: egyre kevésbé éri meg a kamatvadászat. Kizárólag az UniCreditnél állították lapunk érdeklődésére, hogy ezen a téren az elmúlt évekhez képest nem tapasztalnak változást.
