Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakossági ügyfeleknek alighanem a válság csitulásakor hiányozhatott leginkább, hogy bankjuk hitelüket valamilyen irányadó mutatóhoz kössék. Sokan különösen a jegybanki alapkamat apadását látva panaszolták, hogy saját kölcsönüknél miért nem alkalmaznak hasonló csökkentést. A hektikusabb (és az azt követő) időszakokban viszont a különböző, referenciaként alkalmazható mutatók meglehetősen eltérően is alakulhatnak. Ez jól látszott a jegybanki alapkamat és a bankközi kamatok alakulásának különbségén. A piacon a már megjelent konstrukcióknál akad MNB-alapkamathoz, 3 és 12 havi Buborhoz kötött megoldás is. A bankok - állítják az Ersténél - a belső szabályaik, várakozásaik szerint döntenek arról, hogy melyik referenciaértékhez áraznak, nincs objektívan jobb vagy rosszabb választás. A Raiffeisennél úgy látják, hogy egyszerűen nincs olyan referenciakamat, amely pontosan tükrözné bármely bank forrásköltségét, ezért lehetséges csak gondos mérlegelés után az ilyen típusú termékek kiterjesztése. A referenciakamat kiválasztását az OTP szerint jelentősen befolyásolja az adott hiteltermék tulajdonsága - fogyasztási és lakáscélú hitelek esetén az eltérő időtávú futamidő különböző referenciarátákat eredményez. Mindezeken túl a bankoknak saját forrásszerkezetük árazásához célszerű igazítani a referenciakamatokat.
Az FHB saját megoldására esküszik. Elmondták: a Bubor változása követi a magyarországi hitelpiac változásait, ezért választották ezt a báziskamatot. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a lakossági referenciakamatok kínálatában kizárólag az FHB Bank alkalmaz hat hónapos kamatperiódust, ami a hathavi Buborhoz igazodik, ezáltal közvetlenebbül követik a hitelkamatok a piaci mozgásokat.
