Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több adat is arra utal, hogy a hazai magánbefektetők nagyon ügyesen reagáltak a válságra. A lakosság ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az elmúlt két negyedévben szinte hajszálpontosan annyiért - mintegy 130 milliárd forint értékben - adott el részvényt, mint amennyiért 2008 utolsó és 2009 első három hónapjában vásárolt. A magyar magánszemélyek tehát a brókerek tapasztalatai, de a hivatalos adatok szerint is valóban realizálták a tavaly év végén és az idén év elején vett részvényeiken elért nyereséget (Napi, 2009. november 18., 24.). Sokatmondó adat lehet az is, hogy idén az első három negyedévben összesen több mint 940 milliárd forintot "zsebelhettek" be a háztartások átértékelési nyereségként pénzügyi eszközeiken. A képet kissé persze árnyalhatja, hogy régebbi felmérések, valamint a bankok tapasztalatai is azt mutatják: a nagyobb összegek megtakarítására képes, pénzüket aktívan kezelő háztartások aránya tíz százalék alatt van. Azt pedig senki sem tudja, hogy pontosan mekkora is lehet ezen a téren a koncentráció - vagyis hány befektető magatartása térítheti el markánsan az irányokat.
Az MNB adatain egyébként igencsak plasztikusan látszik a válság. Míg ugyanis az előző években az első három negyedév során mintegy ezermilliárd forinttal gyarapították tranzakciókkal pénzügyi vagyonukat a háztartások, ugyanez az érték 2008-ban 870 milliárd, az idén pedig mindössze 246 milliárd forintot tett ki. Az összesített adatokon persze ez nem tűnik ki ennyire markánsan, hiszen közben alaposan megváltoztak (aligha csak a jogos óvatosság, nyilvánvalóan a bankok hozzáállása miatt is) a hitelfelvételi szokások. Az előző két évben januártól szeptember végéig mintegy ezermilliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a magánszemélyek, az idén ebből lett 122 milliárd forintnyi nettó törlesztés.
Mint az előbbiekből látszik, a különböző pénzügyi eszközök egy meglehetősen beszűkült piacon kénytelenek egymással versenyezni. Az abszolút nyertesnek pedig ezen a téren éppen a nyugdíjpénztári megtakarításokat tekinthetjük. Az idei első három negyedévi megtakarításokból ez a szektor 164 százalékkal részesedett, ami úgy jöhet ki, hogy a máshonnan (legnagyobb mértékben a részvényekből, illetve a befektetési jegyekből) kivett pénz is ide áramlott. Egy ilyen forgatókönyvet persze elég nehéz elképzelni, ezért a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a háztartások többsége bajban van és megtakarításai felélésére kényszerülhet. A korábbi spórolási szintet azonban valószínűleg sokkal kevesebben tudták fenntartani. A nyugdíj-takarékosság mértéke pedig inkább azt mutathatja, hogy a cégek továbbra is fizették munkavállalóik számlájára a szokott összegeket. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a nyugdíjpénztári díjtartalékok során a jegybanki adatok szerint évről évre szinte pontosan ugyanakkora a gyarapodás.
A lakosság (illetve esetleg annak egy szűkebb köre) pénzügyi fejlődését, növekvő tudatosságát amúgy akár az előbbi jelenség is mutathatja. Emellett érdemes arra is figyelni, hogyan alakult át a megtakarítások időhorizontja az elmúlt években. Az azonban, hogy idén a folyószámlabetéteknél és a készpénznél az első három negyedév mintegy 240 milliárd forintos csökkenést hozott - miközben a lekötött betét több mint 350 milliárddal ugrott meg -, sajnos szintén nemcsak tudatosságra, hanem bizonyos körben jelentkező problémákra is utalhat.
