A takarékosság világnapját 1924 óta tartják október utolsó munkanapján, de alig volt olyan év, amikor a jelenleginél nagyobb jelentősége lett volna a spórolás kérdésének. A válság ugyanis rávilágított arra, hogy hazánk mennyire kiszolgáltatott a külső finanszírozásnak. A hagyományosan megtakarító lakosságnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a tranzakciók alapján először 2003-ban jelentkezett finanszírozási igény. A hitelfelvétel nagysága azóta többször is meghaladta a befektetésekét. A különbség 2008 első három negyedévében már 162 milliárd forintra rúgott. Az azóta eltelt három negyedévben bekövetkezett változást jól mutatja, hogy ezúttal összesen mintegy 780 milliárd forintot tett ki a finanszírozási képesség (megjegyezzük, a trend ezen a téren az egyes negyedéveket tekintve határozottan csökkenő). Vagyis: a magánszemélyek ennyivel többet tettek félre annál, mint amekkora összegben hitelt vettek fel. Persze ezen belül akadtak termékek, amelyek a "vérzivataros" pénzpiaci viszonyok közepette veszítettek jelentőségükből. Nem csak az egyes befektetési formák között következett be azonban átrendeződés, a megtakarításokért folytatott, a forrásszűke legkeményebb időszakában igencsak éles versenyt az egyes bankok is eltérően állták.
A CIB lakossági lekötött forintbetéteinek állománya a Lehman-csőd időpontjától (2008. szeptember 15.) napjainkig mintegy 50 százalékkal emelkedett - tudtuk meg a hitelintézetnél. Csak a kampányidőszakokban észlelt viszont emelkedést a K&H. Az átlagos betétállomány az elmúlt egy évben a lakossági folyószámlák esetében is 40 százalékkal növekedett az AXA-nál - tájékoztatta lapunkat Gábriel Zsuzsanna termékmenedzser. (Ez a bank a megtakarítókat kifejezetten magas látra szóló kamattal csábítja magához.) Az MKB-nál a lakossági betétállomány nominális értéke összesen 10 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a lekötött betéteknél közben 16 százalékos volt a gyarapodás. A Raiffeisen és a Budapest Bank (BB) is jelentősen emelkedő betétállományról számolt be lapunk érdeklődésére, a dinamika mértékről viszont ezeknél a hitelintézeteknél nem nyilatkoztak. Egyáltalán nem szólt hozzá azonban a megtakarítás kérdéséhez a takarékszövetkezeti integráció, aminek talán az is oka lehet, hogy az összesített adatok szerint a lakossági betétgyűjtés terén amúgy jeleskedő takarékok most veszítettek piaci részesedésükből.
A legnagyobb hazai banknál a retail betétállomány 2009 második negyedévének végén meghaladta a 2400 milliárd forintot, ami kilencszázalékos éves növekedést jelent. Az OTP az első félév végi adatok alapján úgy látja, hogy a látra szóló folyószámlabetét-állomány stabil maradt, a lekötött lakossági betétek pedig 2008 novembere óta töretlenül növekedtek. Utóbbi terén az állománybővülés a második negyedévben 26 milliárd forint volt. A retail megtakarításoknál a banknál fontos változásnak tartják, hogy 2008 negyedik negyedéve óta jelentősen nő a sajátkötvény-állomány, amire a lakossági ügyfelek mint a lekötött betétek alternatív megtakarítási formájára tekintenek.
Mivel a Citibanknak mindvégig erős volt a tőke- és likviditáshelyzete - és ez jelenleg is így van -, nem szálltunk be a kamatversenybe - tudatták a hitelintézetnél. A Citi betétállományának szerkezete a rövid távú lekötések, illetve a látra szóló betétek súlyának növekedését mutatta az elmúlt időszakban, mind a forint, mind pedig más devizák tekintetében. A CIB-nél a devizaszerkezetben viszont elég jelentős volt az átrendeződés: az idegen deviza részaránya az egy évvel ezelőtti 23 százalékról 29-re emelkedett. Ugyanakkor a lejárati szerkezet az erőteljes árverseny hatására érezhetően megrövidült, hiszen - mondták el a hitelintézetnél - a legtöbb piaci szereplő igyekezett csak rövid futamidőre kínálni az akciós kamatokat. A forint térnyerését és a hosszabb időtáv felé eltolódást érzékelték viszont ugyanekkor az MKB-nál. A betétek lejárati szerkezete törvényszerűen változott a kamatgörbe változásával, illetve annak várható alakulásával - hangsúlyozták az UniCreditnél. Amíg emelkedtek a kamatok, és a várakozások is emelkedő kamatokat jeleztek előre, addig az ügyfelek döntő többsége rövid távú megtakarításba helyezte a pénzét, a kamatok csökkenésével egyidejűleg növekedett azok aránya, akik már hosszabb távra lekötötték a pénzüket.
