Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fontosnak tartjuk megkülönböztetni a lakáscélú és a fogyasztási típusú jelzáloghiteleket, ezeknél az eltérő kockázat és az általuk megvalósított gazdasági haszon miatt is eltérő szabályozásra van szükség - hangsúlyozta a Magyar Hitelszövetség, amely több megfontolandó javaslatot is kidolgozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kezdeményezett, a felelős hitelezést ösztönző szabályozási változtatásokhoz. Mint rögzítik, a meglévő hitelállományt már nem érintheti a módosítás, a szigorítások hatására viszont a korábbi időszakban felvett hitelek szinte bebetonozódnak, a hitelkiváltás, mint lehetőség egy kedvezőbb hitelre, sok esetben szinte lehetetlenné válik. Utóbbit problémásnak tartják a bankok, de az ingatlannal foglalkozó cégek is (Napi, 2009. október 7.). A hitelszövetség a kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében azt javasolja, hogy azokban az esetekben, amikor át kell szerződtetni az ügyfelet egy másik konstrukcióra - például fizetési könnyítés érdekében vagy többlethitelt nem eredményező hitelkiváltás történik -, a hitelintézeteknek meg kell adni az egyedi kockázatkezelésre és a fedezet terhelhetőségére vonatkozó szabadságot. Célszerűnek tartanák továbbá, hogy a devizában nyilvántartott hitelek kiváltása esetén az új hitel folyósítását csak a régi hitel devizanemében legyen lehetőség megtenni, ezzel elkerülhetőek azok az árfolyamváltozásból adódó terhek, amelyek az adósokat terhelik és a hitellezáráshoz saját forrást igényelnek. Ez a kitétel már kevésbé számíthatna általános támogatásra. Részben azért, mert ellenkezik a forint előtérbe helyezésének szándékával, de az időközben bekövetkezett árfolyamváltozás (devizánk határozott erősödése) sem indokolna ilyen, a piaci szabadsággal is ellenkező előírást.
Figyelemre méltó viszont az elkölthető jövedelemre vonatkozó új kategória bevezetésének felvetése. A jövedelmek terhelhetőségénél a hitelszövetség szerint a törlesztőrészletek arányát a szabad jövedelmekhez kellene igazítani. Mint hozzátették: a megélhetési költségek megállapításához általánosan is elfogadható a KSH által közzétett érték. Ebben az esetben a jövedelmek terhelhetőségére forinthitelek esetében 90 százalékot, míg devizahitelek esetében 70 százalékot javasolnak. Ezt azonban kizárólag a lakáscélú hiteleknél. A fogyasztási típusú jelzáloghitelek esetében a jelenlegi hitelezési politikát már elég óvatosnak tartják, de kijelentik: a nem kötött felhasználási célú jelzálog-hitelezésben a jövedelmek megléte lehet csak elfogadható.
A fedezetek terhelhetőségével kapcsolatban a lakáscélú hitelek esetében mind a forint, mind a devizahitelek esetében a hitel-fedezet arány 10 százalékos emelését tartanának célszerűnek. A fogyasztási típusú jelzáloghitelek esetében, ha a hitelt nyújtó nem pénzügyi vállalkozás, a devizahiteleknél a hitel-fedezet arány 10 százalékos emelését javasolják.
