Magyarok tízezrei kerülnek kellemetlen helyzetbe külföldön nyaralás során, a helyzetet pedig tovább bonyolítja a nyelvtudás és a megfelelő ismeretek hiánya. Ezért az Allianz szakértői azt tanácsolják, hogy mindenképpen ismerkedjünk meg előre a célországok közlekedési szabályaival, vigyük magunkkal az Európai Kárjelentőt, és soha ne írjunk alá olyat, amit nem értünk.
Itt a nyár, sokan indulnak útnak külföldre autóval nyaralni. Azonban az utazások során bármikor történhetnek váratlan események. "A külföldön elszenvedett káresemények között a leggyakoribbak közé tartoznak az egyszerű koccanásos balesetek és a töréskárok, így a legegyszerűbb, ha a közlekedési baleset esetén mindenképpen használják az úgynevezett Európai Kárjelentőt. Ez egy Európában egységes formanyomtatvány, melyen a balesettel kapcsolatos tényeket és adatokat lehet rögzíteni, és mindkét részes fél aláírja" - javasolta Horváth Andrea, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Gyakran előfordul az is, hogy egy koccanásos balesetnél a felek rendőrt hívnak az eset tisztázására. Ilyenkor nagyon sokszor a nyelvi nehézségek is befolyásolják a kárrendezést, hiszen számos alkalommal a károsult ijedtségében vagy zavarában olyan dokumentumot ír alá, amelyet nem ért, így esetleg aláírásával olyan káresetben is felelősséget vállal, ami nem fedi a valóságot. Ez sajnos olyan gondatlanság, ami utólag rendszerint már nem orvosolható, és emiatt a kárrendezés számukra kedvezőtlenül is végződhet.
Általánosságban elmondható, hogy minden külföldi káreset rendezése nehézségekbe ütközhet, hiszen egy idegen országban mindig összetettebb az ügyintézés még akkor is, ha beszéljük az adott ország nyelvét. A balesethez kapcsolódó kárrendezési eljárások során Törökországban, Ukrajnában, Szerbiában, Macedóniában, azaz a nem EU-tagállamokban némely esetekben nehézség fordulhat elő, állítja Horváth Andrea.
Az említett nyelvi nehézségeken kívül gyakran megtörténik, hogy az utazó nem készül fel a célország közlekedési szabályaiból. Például nem ismeri fel azokat a táblákat, amelyeket hazánkban nem alkalmaznak, illetve az adott ország útviszonyait sem ismeri megfelelően, illetőleg nem köti meg a szükséges kiegészítő biztosításokat. "Ezért érdemes felkészülni az adott ország közlekedési szabályzatából, tájékozódni a jogi környezetről (például Dél- és Nyugat-Európában komoly szankciók vonatkoznak a szabályszegőkre). Továbbá érdemes meggyőződni arról, hogy az utazás időtartamára rendelkezik-e érvényes zöldkártyával vagy egyéb olyan biztosítási dokumentummal, amelyet az adott ország előír" - hívja fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes.
Azonban nem elég csak az autónkat biztosítani, a kgfb és casco mellett érdemes utas-, baleset- és poggyászbiztosítást, illetőleg jogvédelem-biztosítást kötni. "Kevesen tudják, hogy a TAJ-kártya nem minden EU-országban nyújt teljes körű költségmentességet orvosi ellátás igénybevételéhez" - teszi hozzá Horváth Andrea.
Práth Edina