Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankrendszerhez kapcsolódó likviditási, tőkeellátottsági és jövedelmezőségi kockázatokat előző jelentésünkhöz képest emelkedő besorolással magasnak tekintjük - állapítja meg a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) idei első félévi, de természetesen az azóta kibontakozó folyamatokat is figyelembe vevő jelentésében. Mint rögzítik azonban: a helyzet néhány tekintetben javulni látszik. A legfontosabb változás, hogy a kedvezőtlen tőkepiaci helyzet következtében a banki ügyfélbetétek viszonylagos népszerűsége ismét számottevően emelkedett, a dezintermediáció (az értékpapírok felé fordulás) szorítása pedig enyhült. Ugyancsak kedvező változás, hogy a magyar bankrendszert finanszírozó nagykereskedelmi új források jellemző lejárata nem rövidült tovább, sőt e tekintetben 2008 első felében mérsékelt javulás következett be.
A pozitív fejlemények hatását is lerontja viszont néhány tényező. Ilyen például, hogy az ügyfélbetét-állomány növekedését alapvetően gátolja a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok korlátozott pénzügyi megtakarítási képessége. Ezzel összefüggésben változatlanul fennáll, sőt tovább fokozódott a hazai bankrendszernek a határon keresztüli finanszírozásra való ráutaltsága. A magyar bankok szempontjából döntően fontos valuták kockázatmentes kamatszintje az utóbbi időben jelentősen emelkedett, ami jelentős nyomást gyakorol a banki kamatrésre, és az eszközoldali likviditás érdemi szűkülése, illetve a lejárati összhang gyengítése irányában hat.
A hitelkockázat mértéke a felügyeleti jelentés szerint az elmúlt hónapokban tovább növekedett. Ez a hitelexpanzió változatlan lendületével, illetve a hitelpenetrációs ráta folytatódó gyors emelkedésével függ össze. Utóbbi különösen a háztartások tekintetében aggasztó. E szektor átlagos adósságrátája (adósság a rendelkezésre álló jövedelem arányában) növekszik ugyan, de változatlanul nem tekinthető különösebben magasnak, az első félév végén 53 százalék volt. Más azonban a helyzet az átlagos adósságszolgálati rátával (a törlesztési teher a rendelkezésre álló jövedelemhez képest). Utóbbi mutató mértéke - a hitelkiáramlás jelenlegi lendülete alapján, a Magyar Nemzeti Bank korábbi számításaiból kiindulva - 2008 végére 15 százalékos szintre, vagyis mind az eurótérségi, mind pedig az észak-amerikai átlag fölé emelkedhet.
