Csak egyik oldalról érkeztek ajánlatok, így nem hozott üzletkötést a kétoldali, euró- és forintlikviditást nyújtó jegybanki overnight (O/N) FX-swap gyorstender. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap hirdette meg először a bankoknak ezt az új lehetőséget, szabad aukció keretében. A konstrukció sajátossága, hogy az aukciókra egy időpontban, párhuzamosan kerül sor. A jegybank nem akar az egyik oldalon sem nettó teljesítőként szerepelni, az árat sem befolyásolja semmilyen szinten. A kiértékelést ezért úgy végzik, hogy az elfogadott mennyiség mindkét oldalon megegyezzen. Az ár képzésekor annyi különbség azért van, hogy míg a forintnál az aktuális spot árfolyamot, az eurónál annak 110 százalékát alkalmazzák.
A kereskedők szerint viszont a tenderfelhívásra csak az euróágon érkeztek ajánlatok, a másik oldal érintetlen maradt. Az MTI érdeklődésére kifejtették, hogy a bankok forintlikviditása az aukciós lehetőségnél sokkal kedvezőbben is biztosítható, így semmilyen érdek nem fűződött az ajánlattételhez. Hangsúlyozták, hogy bár a devizalikviditás hiánya valóban létező problémája a magyar bankrendszernek, a gyorstender a jelek szerint nem alkalmas a megoldásra. A jelenlegi feltételekkel a következő tenderek eredménye is borítékolható: az ajánlatok egyoldalúsága sikertelenségre kárhoztatja a kezdeményezést.
Szakértőktől származó információink szerint azonban az O/N FX-swap gyorstendert a bankok igénye alapján indította el az MNB. Több pénzintézet is panaszolta ugyanis, hogy bár Magyarországon töretlen a bankok egymásba vetett bizalma, az anyabankok korlátozzák, kivel lehet üzletet kötni és kivel egyáltalán nem. Ez az eszköz tehát kifejezetten ennek a problémának az áthidalását szolgálná. Hogy ezt mégsem tette, arra az egyik lehetséges magyarázat, hogy a hazai swap piac minden ellenkező híresztelés ellenére jól működik. Ennél valószínűbb lehet azonban, hogy - fogalmazta meg lapunknak egy jegybanki szakember - a bankok egyelőre nem értették meg pontosan, miről is van szó. A tenderre érdemes ugyanis eleve párosával jelentkezni, így azok közé a szereplők közé, akik egymással egyébként nem létesíthetnek üzleti viszonyt, közvetítőként beáll az MNB. Az ilyen szokatlan, egyértelműen piacsemleges megoldást talán még tanulniuk kell a bankoknak.
