Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium adótörvényekre vonatkozó javaslata szerint az adómentes természetbeni juttatások, adómentes bevételek után 11 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség (eho) lépne be, ezzel egyidejűleg megszűnne az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. Az elképzelés egységbe kovácsolta a hat pénztári szövetséget, közösen lépnek fel ellene (Napi, 2008. szeptember 12.). A javaslat - hangsúlyozta Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára - az önkéntes pénztárak mint az öngondoskodás kiemelkedő intézményei, valamint a több mint 2,2 millió önkéntes pénztári tag és a munkáltatói hozzájáruláson keresztül több ezer munkáltató érdekeit sérti.
Lehoczky László, az MKB pénztárak elnöke úgy gondolja, hogy minimális következményként csökkennének az esetleg kivetendő teher mértékével mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztárakba a munkáltatói befizetések. A hatás ennél drasztikusabb lehet: a még ezt a formát nem választók idegenkedése nő, az új belépések csökkennek. A cégek és a magánszemélyek újra elbizonytalanodnak, nem választanak adóval terhelt juttatásokat.
A nyugdíjpénztári területen ez azért is veszélyes, mert itt hosszú távú megtakarításokról van szó, s ezek évről évre rövid távú költségvetési szempontú rángatása hosszú távú kiesést eredményezhet. Másrészt - mivel az öngondoskodás növelésének nincs valós alternatívája - később az öngondoskodásba vetett hit, az egyéni befizetési hajlandóság visszaszerzése is nagyobb költségvetési áldozatokkal járhat, mint az ebből esetleg most származó bevételi többlet. Az egészségpénztárakban a kieső pénztári bevételek ugyanennyivel csökkentik a tb-finanszírozás kiegészítését. Lehoczky szerint éppen ellenkező irányba kellene haladni: ösztönözni a lakosságot terhelő egészségügyi önrészek pénztárakon keresztüli finanszírozását. Ha másért nem, azért, mert az egészségügy kifehérítésének ez az egyik lehetséges módja. Hasonlóan vélekedik a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke, Lukács Marianna is. Mint elmondta: szövetségük még most sem tett le arról, hogy néhány kedvező irányú változtatást érjen el a jogszabályokban. Ilyen például az életmódjavító szolgáltatások - ahogy Lehoczky fogalmaz: irritáló - szja-kötelezettségének legalább enyhítése.
