Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelintézetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bankszámlával rendelkezők egyre aktívabban veszik igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat. Ezt a Raiffeisen szerint a tranzakciók kedvező árazása mozdíthatja elő, de jól hathat a pénzügyi kultúra, valamint a bankokhoz való viszony javítása is. A készpénzforgalom szabályozás útján bankokba, elektronikus útra terelése azonban - figyelmeztetnek - rövid távon nem módosíthatja a lakosság pénzügyi szokásait, bankkártya segítségével ugyanis a számlapénz készpénzzé tehető. Az ügyfelek szokásainak és preferenciáinak változására csak hosszabb távon kerülhet sor. Ebben kiemelt szerepet játszhat a bankkártyás fizetés terjedése. Minél több helyen van lehetőség kártyás vásárlásra - ami költségmentes az ügyfélnek, ellentétben a készpénzfelvétellel -, annál inkább lesznek aktív kártya- és ezáltal bankhasználók az ügyfelek.
A jelenlegi helyzeten az MKB szerint a banki kampányok is javíthatnak, az OTP és a K&H viszont inkább az iskolai pénzügyi oktatás jótékony hatásában hisz. A Budapest Banknál (BB) elmondták: a csoportos beszedési felhatalmazások elterjedését tovább segítené a csoportos meghatalmazások egyszerűbb hordozhatósága. (Az erre vonatkozó javaslatot a Bankszövetség koordinálásával működő úgynevezett bankváltási munkacsoport már beterjesztette a kormányhoz.) Hosszabb távon pedig az új nemzetközi átutalási szabályozással (SEPA) összhangban a visszinkasszó bevezetése lehetne jótékony hatású. A csoportos beszedési felhatalmazáshoz ugyanis az ügyfelek nagy része a bankok minden biztonsági intézkedése (például számlakontroll, limitfigyelés, sms) ellenére továbbra is fenntartással viszonyul, abban a hiszemben, hogy a szolgáltató ilyen esetben tetszőleges összeget vehet le a számlájáról. A BB-nél említették még a lakossági netes penetráció emelkedése és a bankok által az elektronikus tranzakcióknál alkalmazott kedvező díjak együttesen érvényesülő kedvező hatását.
Úgy tűnik, sikerekben ezen a téren így sincs hiány. A CIB-nél eddig az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva a csoportos beszedések száma másfélszeresére, az átutalások száma pedig 1,3-szeresére nőtt. Ehhez persze nyilvánvalóan kellett a bank által az aktív számlahasználat ösztönzésére indított kampány is. A banknál a legaktívabb számlahasználóknak a 30-50 éves korosztályba tartozókat látják. A múlt év hasonló időszakával összehasonlítva a BB-nél az elektronikus megbízások száma 39 százalékkal (ügyfél/átlag darabszám) emelkedett, míg a csoportos beszedési megbízások mennyisége 12 százalékkal nőtt. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy ehhez képest mindössze 4 százalékkal csökkent a megadott papíros utalások ügyfelenkénti átlagos darabszáma, az állandó utalások mértéke pedig az utolsó egy évben stagnált.
A legnagyobb magyar bank a folyószámlával rendelkező ügyfeleket aktivitás szempontjából több csoportba osztja. Azok körében, akik igazán "rákaptak" a kényelmes ügyintézésre, nem ritka a havi tíz feletti megbízás sem. A szolgáltatók azonban - tudtuk meg - átlagosan havonta egy-két esetben szednek be lakossági OTP-bankszámláról közüzemi, biztosítási és egyéb díjakat. A CIB-nél általánosságban elmondták: egy ügyfél a számlájához kapcsolódóan legalább két közüzemi megbízással rendelkezik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikájából némiképp következtethetünk a bankok szerepének erősödésére, de akár a sárga csekk igen lassú visszaszorulására is. A számsorokból úgy tűnik, ezen a téren választóvonal lehetett a 2004-es év. A korábban két számjegyű növekedést mutató postai fizetési forgalom dinamikája ugyanis a felénél is kevesebbre csökkent, tavaly és tavalyelőtt pedig további jelentős apadás következett be. Az elmúlt három évben a postai fizetési forgalom értékben összesen 9, míg a tételszámot tekintve 3,4 százalékkal emelkedett. A banki forgalomnál ugyanekkor 18,5 százalékos volt az értéknövekedés. Az viszont, hogy a tételszám ennél csekélyebb mértékben (17,5 százalékkal) nőtt, jelzi: az impozáns fellendülés nem csak a kisebb összegű tranzakcióknak köszönhető. A csekélyebb összegű utalások aránya a teljes forgalmon belül az MNB adatai szerint 2007-ben 19 százalékra rúgott.
