Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az amerikai jelzáloghitel-piaci válság a CIB Bank szakértői szerint újabb szakaszába lépett. Míg korábban elsősorban a pénzügyi szektor veszteségei, az összeomlás lehetősége miatti pánik állt a figyelem középpontjában, mára ez reálgazdasági színtérre tevődött át. Úgy hírlik - ismerték el több banknál is -, hogy néhány hazai piaci szereplőnél vállalati hitelezési stopot rendelt el a külföldi tulajdonos a finanszírozás drágulása miatt, illetve portfóliójuk minőségének megőrzése vagy javítása érdekében. A lapunknak válaszoló bankok között azonban egyetlenegy sem akadt, amely a válság következményeként hasonló fejleményről számolt volna be saját gyakorlatában. Az OTP Banknál viszont elmondták: a nagyvállalati hitelezésnél valóban látnak jeleket arra, hogy a magasabb felárak a hitelezési dinamika lassulását okozzák. Ez egyébként egybecseng lapunk információival (Napi, 2008. július 24.), hogy akadnak bankok, amelyek szabadulni próbálnak vállalati kihelyezéseiktől. Általános vélekedés szerint azonban más területen - egyelőre - nem okoznak komolyabb gondokat a globális folyamatok.
A magyar piac GDP-arányosan még nem tekinthető "túlhitelezettnek", a lakossági banki szolgáltatások penetrációja számos mutató szerint (elérés, fiókszám) még nem igazán magas - indokolja ezt a jelenséget az Erste elnök-vezérigazgatója. Papp Edit hozzátette: az sem mellékes, hogy a magyar ingatlanpiac (például a románhoz képest) relatíve alulértékelt. A szakember ezzel együtt úgy véli, ha tartós lenne a források drágulása, akkor egy nagyjából egyéves időszakon gyűrűzne ez keresztül, aminek az idei év második felében már mutatkozhatnak jelei.
Aki az elmúlt fél évben hitelt vett fel, növekvő kockázati prémiummal szembesült - állítják a Budapest Banknál (BB). Hiába változatlan bármely devizánál az irányadó kamatláb, ha például a jelzáloghitelt kibocsátó bank számára a forrás megdrágult, csak idő kérdése, hogy ez mikor jelentkezik az ügyfélnél is a hitel kamatában. A bankok közötti verseny a folyamatot egy darabig feltartóztathatja vagy mérsékelheti, de teljesen eltüntetni valószínűleg nem tudja. A hazai piacon a devizahitelek túlsúlya miatt a forintkamatok esetleges szinten maradása sem jelentheti a kamatköltségek változatlanságát, ráadásul a forintforrások is "kifogyóban" vannak, a bankrendszer betétei már egy ideje nem tudják fedezni a lakosság növekvő hiteligényét. Mindez pedig - nyomatékosították a BB-nél - egyértelműen a forrás és így a hitelek kamatköltségének emelkedése irányába mutat. Hazánk viszonylag kisebb negatív hatásokkal megúszta a válságot, de a devizahitel-kamatok növekedését nem lehet hatékonyságnöveléssel ellensúlyozni, így mindez kedvezőtlenül érinti majd a hazai ügyfeleket is.
Az OTP-nél úgy látják, hogy a korábbi - alacsony inflációval és gyors gazdasági növekedéssel járó - "aranykor" bizonyosan véget ért és jelenleg komoly kockázata van annak, hogy egyszerre kell az alacsony növekedés és magas infláció jelenségével megbirkózni. A bankcsoport menedzsmentje olyan belső árazási és finanszírozási rendszert alakított ki, amely hatékonyan közvetíti a külső környezetben bekövetkezett változások hatását a leánybankok és a többi a csoporttag felé. Ennek következtében már 2007-ben megkezdődött a hitelek átárazódása. A drágulás a Commerzbanknál - tudtuk meg Lovas Emese üzletfejlesztési igazgatótól - alapvetően az új hitelkihelyezéseket érintette, mértéke pedig 20-50 bázispont között mozog.
A forrásbevonási környezet változását a bankok általában már 2007 nyarától érzékelték. Az OTP-csoport azonban - hangsúlyozták - időközben két sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre. A jelzálogbank 2008 februárjában dobott piacra egymilliárd euró értékű, az Európai Központi Banknál fedezetként elfogadott jelzáloglevelet, majd az OTP Bank hajtott végre 500 millió eurós forrásbevonást májusban. A kibocsátások felára - bár ezt a bankcsoport helyzete egyáltalán nem indokolta volna - érzékelhetően magasabb volt a korábbiaknál. A sikeres akciók azonban a bank szakemberei szerint azt mutatják, hogy a piacok lehetőséget adnak a jó hitelportfólióval rendelkező bankoknak (így az OTP-csoportnak is) a forrásbevonásra. A jelzálogpiaci válság tehát inkább a finanszírozási költségek emelkedésében, mintsem a likviditás szűkülésében jelentkezik. A külső finanszírozás minden piaci résztvevő számára megdrágult, de a devizaforrások rendelkezésre állása nem került veszélybe - állítja ezzel egybehangzóan Papp Edit.
