Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar lízingpiac egy közös APEH-PM tájékoztatásra vár, hogy végérvényesen tisztázódjon az áfaértelmezések rendszere - mondta el Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója a Fortis Bank és a Fortis Lease Hungaria szakmai rendezvényén. Az alapgondot az okozza a szakember szerint, hogy annak ellenére, hogy cél az uniós joganyag követése, a lízingterületen láthatóan gondot okoz, melyik szabályozási megoldás irányába haladjunk. A magyar áfa a német áfa alapjára épül, ám ott a lízingszolgáltatáshoz kapcsolódó kamat nominálisan is nevesített, így könnyebb meghatározni az adóalapot és biztosítani a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás áfamentességét. Miután hazánkban a tőke-kamatrész arány nem tisztázott, az új áfatörvény lízingre vonatkozó rendelkezéseinél pont az adóalap meghatározása nem koherens - e téren lenne szükség egyértelműbb útmutatásra.
Némiképp tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az áfa esetében egy átmeneti rendelkezés lehetővé tette, hogy a régi törvény idejében indult ügyleteknél - noha alapesetben még a régi szabályozás alapján kell eljárni - az érintett felek február 15-éig bejelenthették, hogy a számukra kedvezőbb új áfaszabályok alapján akarnak adózni - például a személygépkocsi áfája után utólag visszaigényelni az áfát. Oszkó szerint a rendelkezés szándékával nincs baj, ám az már érdekesebb kérdés, hogy egy tizenöt éves lízingszerződés során egy időszaknak minősül-e az egész időtartam. Az APEH tájékoztatása szerint az átmeneti rendelkezést a lízing esetében úgy kell alkalmazni, hogy a lízingügyletek egyetlen konkrét gazdasági eredmény elérésére irányuljanak, vagyis például az áfa szempontjából releváns események (előlegfizetés, részteljesítés) esetén is mód nyílik az átmeneti rendelkezés alkalmazására.
