Minden pénzügyi terméknek azonos forgalmazási feltételnek kellene megfelelnie - állítja az Európai Befektetési Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA). Mathias Bauer, az EFAMA elnöke, a Raiffeisen Capital Management igazgatóságának vezetője elmondta: szövetségük most versenyhátrányuk és az ezzel párhuzamosan már megfigyelhető csökkenő értékesítés miatt lép síkra. A szervezet megítélése szerint gondot okoz, hogy míg az alapok csak átlátható költségstruktúra mellett értékesíthetnek, addig például a befektetési bankok strukturált termékei, illetve a befektetési életbiztosítások esetében számos esetben akadnak rejtett költségek. Bauer úgy véli, költségnek tekintendő az is, ha a befektető a termék kialakítása miatt elesik a piaci hozamoktól. Kifejtette azt is: egységes forgalmazási feltételek esetén a befektetési alapok még jelentősebb szeletet tudnának kihasítani a hazai megtakarításokból, hiszen a versenyhátrány nálunk is szembetűnő.
Az EFAMA képviselői jelentős lobbitevékenységbe kezdtek annak kapcsán is, hogy a várhatóan az ősszel az Európai Parlament elé kerülő új szabályozás tovább segítse a befektetési alapok közös piacának létrehozását. A határokon átnyúló, az egyes tagállamok eltérő szabályozási rendszerét így "kikerülő" alapok létrehozása, a forgalmazás megszervezése is lényegesen kisebb költségekkel járna, amiből az ügyfelek profitálnának - emlékeztet Mathias Bauer.
Kelet-Közép-Európa a befektetésialap-piac új területe, a növekedési ütem annak ellenére is hihetetlenül gyors, hogy Mihail Ion, a Raiffeisen Asset Management Romania elnök-vezérigazgatója szerint a térségben még mindig nem alakult ki megtakarítási kultúra - igaz viszont, hogy így szinte akadály nélkül jelenhetnek meg az új, modern befektetési termékek. Az elmúlt években Lengyelország növekedett a legjobban, nem nehéz ugyanakkor megjósolni, hogy az elkövetkező időszak legdinamikusabb piacainak a két új EU-tag, Románia és Bulgária számít majd. Magyarország mind az egy főre jutó kezelt vagyon méretében, mind az alapok GDP-hez viszonyított arányában a második a régióban, ám például ez utóbbi 11 százalékos aránya hiába magasabb a régió 9,4 százalékos átlagánál, messze elmarad a régi tagállamok 30,5 százalékos szintjétől.
