Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan tudták az elmúlt heteket átélni?
- Kemény munka volt, az átlagos forgalom sokszorosát kellett elviselniük a váltóhelyeknek. Kisebb zökkenőkkel jól tudtuk kezelni az óriási keresletet, ami miatt persze nem lehetünk szomorúak, hiszen komoly hasznot hozott a váltási láz, amelyet meggyőződésem szerint egyébként a média okozott.
- Voltak fennakadások a valutaellátásban?
- Az első napokban néhány helyen, de nagyon hamar úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. Létérdek, hogy aki váltani jön, az a megszokott szolgáltatással találkozzon. Aki pénzváltót használ, az nem akar várni, sorszámot húzni. Márpedig a bankokban kénytelen, ráadásul sok esetben előre meg kell rendelni a szükséges valutát.
- Azt mondja, hogy minden váltóhelyen valamennyi jegyzett valutából elegendő áll rendelkezésre?
- Nem azt mondom, hogy ha valaki izraeli sékelből szeretne több milliós tételt venni, azonnal sikerrel jár, de az átlagos forgalomhoz számítva valamennyi valutából kellő tartalékkal rendelkeznek a váltóhelyek. Mi egyszerűen nem tehetjük meg, hogy elküldjük az ügyfelet, mert holnap már máshoz megy.
- Ha még lesz más. Sokan gondolták annak idején, hogy leáldozik a váltók fénye, ha a német márkát vagy az osztrák schillinget felváltja az euró - amit ugye egyszer azért mi is bevezetünk.
- Ez utóbbi egyelőre nem nevezhető súlyos fenyegetésnek. De ettől függetlenül érdemes körülnézni Franciaországban vagy Olaszországban: virágzanak a váltóhelyek annak dacára, hogy az eurózóna tagjai. Az viszont bizonyos, hogy átrendeződik majd a váltás: helyfüggő lesz, az ügyfél az első váltóhoz megy, amelyet talál. A kiemelt turisztikai helyeken lesz létalapja a szolgáltatásnak, hiszen ekkor már a fő ügyfelek nem a saját pénzüket külföldi valutára váltani akaró magyarok, hanem a turisták lesznek. S azt se hallgassuk el - hiszen ez a tendencia az említett helyeken -, hogy abban a helyzetben már akár 10-20 százalékos marzsokkal tud dolgozni a piac, szemben a magyarországi 3-4 százalékkal.
- Ekkora a verseny a magyar piacon?
- Komolyan figyelnünk kell a konkurenciát, a magyar vevő 1-2 forintért is mást választ.
- Felvetődött más is a pénzváltókkal kapcsolatban. Például, hogy egyeztetik az áraikat...
- A Gazdasági Versenyhivatal ez irányú vizsgálata az Exclusive-csoportot teljesen tisztának találta, s két másik váltócéggel kapcsolatban sem igazolódtak be az eredeti feltételezések. Az, hogy az árak nem nagyon térnek el egymástól, érthető: ugyanazon a piacon élünk. Azok a kisebb váltók, amelyek nagyon szűkre húzzák a marzsot, idővel kikopnak vagy a szolgáltatási színvonalat tartják roppant alacsonyan. Ma már nem nagyon lehet illegális váltókkal találkozni az utcákon, ám az sem mindegy, hogy egy-egy váltóhely "dobozból" vált vagy megadja a módját és váltóirodát üzemeltet, ahol lehetőség van arra, hogy leválasztott, kíváncsi szemektől elzárt ügyféltérben végezze a tranzakciót az ügyfél. És akkor még az egyéb előírásokról, szabályokról nem is beszéltem. Lényegében olyan feltételek mellett dolgozunk, mint egy bank - ez nagyon komoly költségekkel jár.
- Lehet, hogy önök az átlagnál kicsit többet is áldoznak erre. Nem csak azért, mert olyan helyeken vannak jelen - például a bevásárlóközpontokban -, ahol fontos a nívós megjelenés?
- Nem csak ezért fontos, hogy váltóhelyeink döntő része egységes arculattal rendelkezzen. Ez inkább a megbízhatóságot sugallja: ügyfeleink a színeinket látva biztosak lehetnek a szolgáltatások színvonalában.
- A külcsínnek ára is van: a vásárlóközpontokban mintha drágábban lehetne vásárolni.
- Annyiért adjuk a valutát, amennyit a piac elbír. Szinte minden központban jelen vannak a versenytársak is, higgye el, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a piac fölé árazzunk. Hiába vagyunk piacvezetők közel 200 eladóhellyel, mi is a piactól függünk.
- A piacvezető szerep mivel jár például a banki partnernél?
- Nagyon jó a kapcsolatunk a Raiffeisen Bankkal, amellyel ügynöki kapcsolatban vagyunk. Ugyanakkor nem árt tudni: a váltócégek csak akkor veszik igénybe a bankot, ha rákényszerülnek. A legolcsóbb, ha a nálunk forintra váltott valutákat tudjuk újra eladni. Euróból ez sikerül is - bár a nagy roham idején vásárolnunk kellett a banktól -, de például a horvát kunát és a dollárt bankban vesszük mi is. Az évek óta kialakult partnerség ugyanakkor sok lehetőséget kínál: a bank napokon belül jegyezhetővé tesz nekünk néhány szezonális valutát, köztük a román lejt, a bolgár levát, az ukrán hrivnyát és az orosz rubelt. Ezáltal sokkal kiegyenlítettebbé válik a kínálatunk.
- Hová lehet még terjeszkedni?
- Megyünk tovább az úton. Több partnerrel van exkluzív megállapodásunk: ha új üzletet nyit, ott lesz helye a cégcsoport valamelyik tagjának. De új irányok is vannak: itthon eddig nem nagyon szerettük az ideiglenes váltóhelyeket - egy-egy fiók sikere ugyanis fél-egy év alatt látszik meg igazán -, az idén azonban megpróbálkozunk ezzel is. Füreden a szezonban két váltóhelyünk üzemel majd. Emellett elindultunk a határokon túlra is: Horvátországban már 25 váltó működik és még az idén további tíz iroda létesül. A nemzetközi terjeszkedés nem áll le, de van már hely, ahonnan ki is jöttünk.
- Nocsak?
- Romániában volt egy vegyesvállalati terv, ám az első váltóhely üzemeltetése során kiderült: nem tudunk a bankokkal versengeni, olyan erőszakos árazást alkalmaznak. Ráadásul a váltóablak nem a fiókban, hanem az utcán van a bank esetében is. A legjobb üzlet egyébként Monte-Carlo lenne, de ott a helyi hatóságok nem engedik, hogy pénzváltók megjelenjenek - így megmaradunk regionális szinten.
