Az életbiztosítási piacon oly kedvelt befektetési életbiztosítások terén egy jól körülhatárolt vagyontömegért folyik a verseny - vélekedik Kovács Zsolt, az ING Biztosító vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint az egy főre jutó GDP ugyan valóban kifejezheti egy ország fejlettségét, ám ez a mutató közel sem azonos az egy főre jutó vagyon mértékével. Svájcban a háztartások éves jövedelméhez mért vagyona több mint tízszerese a magyarországiénak, míg jövedelmi oldalon nem ekkora a különbség. A vagyonakkumulációhoz több év, évtized szükséges - ez az, ami ma még hiányzik Magyarországon és ez az, amiért a mostani befektetési biztosításoknál mindenki ugyanarra a befektetői körre lő. Nincs sok új pénzt a rendszerben, az átlagpolgárnak ma még elérhetetlen az évi 500-600 ezer forint megtakarítás - indokolja Kovács Zsolt miért helyez az ING tavaly óta nagyobb súlyt a nyugdíjpénztári megtakarításokra. Itt kisebb pénzről van szó, ráadásul a nyugdíj jellegű befizetésekben sokkal jobban tetten érhető az öngondoskodás iránti igény. Az új szerzésekből a szakember szerint 35-40 százalékot hozhat majd a pénztári ág, az idén 30-40 százalékos bővülést terveztek, s időarányosan a terv felett állnak. Ez hosszú távú értékteremtés, hiszen a befizetések csak lassan folynak majd be - ugyanakkor tulajdonosi döntés támogatja őket, így az ING-nél nincs riadalom amiatt, hogy a biztosítási oldalon halványabb számok jelentek meg a piacvezető életbiztosítónál. Azt ugyanakkor látni kell, hogy a verseny ma már minden oldalon a befektetésről szól: a bankok, biztosítók és a pénztárak is abban versengenek, hogyan tudnak az ügyfélnek megfelelő megtakarítási szolgáltatást kínálni.
