Az önkéntes nyugdíjpénztárakban szépen gyűlik az aktív időszak befejezését követő jövedelem kiegészítésére szánt pénz, az egészségpénztáraknál azonban eddig a költés dominált. Annak ellenére, hogy az idősebbek kiadásainak mind nagyobb hányadát tehetik ki az egészségügyi költések, több pénztárnál is azt érzékelik, hogy ezen a téren változóban a helyzet. A Dimenziónál úgy látják, hogy az egészségügyben bekövetkező változások bizonytalansága miatt a pénztártagok az eddigiekkel ellentétben nem rövid távon használják fel az egészségpénztári megtakarításaikat az egészségük érdekében, hanem a később felmerülő egészségügyi kiadások fedezetének, hosszabb távú megtakarításnak tekintik azt. A K&H Medicinánál elmondták: az idősebb pénztártagok közül az alacsonyabb jövedelműek - a nagyobb gyógyszerszükséglet miatt - általában nem tudnak takarékoskodni, a kapott tagdíjat folyamatosan költik el. Vannak azonban olyanok, akik még egyéni tagdíj-kiegészítést is vállalnak, közöttük gyakoribb, hogy felhalmozzák, gyűjtik a számlájukon lévő összeget. Az Aranykornál úgy gondolják, hogy ha lassan is, de növekvő az egészségcélú előtakarékossággal élők aránya.
Az OTP Egészségpénztár vezetője, Studniczky Ferenc szerint az előtakarékosságot visszaveti, hogy Magyarországon az öngondoskodás gondolata nem eléggé elterjedt, a tagoknak ráadásul jellemzően kevés lehetőségük van a fizetésükből olyan dolgokra félretenni, amelyből csak hosszú távon tudnak hasznot húzni. A szakember szerint gyökeres változtatást csak összefogással működő állami programmal, folyamatos tájékoztatással lehet elérni. Mint hozzátette: ugyanakkor tény, hogy a tapasztalatok szerint pont az idősebb, a nyugdíj előtt álló korosztály eszmél rá arra, hogy nincs elegendő megtakarítása és kezd félretenni. Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke azt gondolja, az előtakarékossági hajlandóságot az egyéni befizetések kedvezményének szélesítésével lehetne növelni. Különösen az időskorban jellemző - fejtette ki -, hogy a tagnak nincs módja egyéni adókedvezményt igénybe venni. A szolidaritás erősítését az előtakarékossághoz, azaz a befizetés tényéhez, és nem a tag adóbefizetéséhez, annak maradékához kellene kötni - állítja Lehoczky, aki a kedvezmény mértékének emelését is szükségesnek látja.
A Patikapénztár vezetője, Lu-kács Marianna úgy gondolja, a helyzeten sokat segítene az önkéntes pénztár negyedik ágának, az önkéntes ápolási pénztárnak a létrehozása. Az elképzelés szerint az önkéntes ápolási pénztár működésének első éveiben csak a forrásokat kezelné, a hangsúly a befizetett járulékok beszedésére, a halmozódó vagyon kezelésére és a valamikori szolgáltatói háttér felépítésére helyeződne. A szolgáltatói hálózat és háttérépítés céljából az ápolási pénztárak számára érdemes lehetővé tenni idősotthonok építését és működtetését, amelyek már a mostani idősebb generáció számára is elérhetőek lennének.
B. Judit Varga