Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós csatlakozás óta a hazai mezőgazdasági vállalkozások több jogcímen is jogosultak támogatási összegekre. Ezek egy része az úgynevezett normatív támogatási körbe tartozik (területalapú támogatás, tejkvóta, AKG, KAT stb.), míg a támogatások másik területét az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjain keresztül elnyerhető források adják. A hazai hitelintézeteket egyre komolyabb lehetőségekkel kecsegteti ez a piac, tekintve hogy a támogatások kifizetése előtt az agrárvállalkozásoknak a legtöbb esetben már szükségük van forrásra a termeléshez - nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban a bankok egyre szélesebb köre tér vissza az agrárfinanszírozási területre, amelytől annak kockázatossága miatt korábban távol tartották magukat.
A két támogatási kör eltérő kockázatokat hordoz - hívta fel a figyelmet Szabó Ilona, a Budapest Bank üzletágvezetője. Az első esetben - a normatív támogatásoknál - többnyire nincs szó a vállalkozás teljesítési kockázatának meglétéről és vizsgálatáról - legalábbis ami például egy beruházás megvalósítását illeti, hisz már megítélt támogatásról beszélhetünk. Normatív jellegű támogatásoknál ráadásul legtöbbször kormányrendelet írja elő a maximálisan járó támogatás mértékét (pl. baromfi- és sertéstámogatás, földalapú támogatás), ami előre tervezhetővé teszi a konstrukciót. A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az APEH beszámítási joga ebben az esetben sem zárható ki. Második esetben a megvalósítás kockázatát is futja a finanszírozást vállaló bank/vállalkozás, ezért a hitelintézetek ilyenkor nem tudnak eltekinteni a hitelképesség részletesebb vizsgálatától.
Érdekes módon a hazai hitelintézetek eltérő módon közelítik meg a mezőgazdasági támogatások finanszírozási kérdését. A CIB Banknál például úgy vélekednek: mivel a mezőgazdasági támogatások finanszírozása általában előfinanszírozást igényel, a faktoring pedig utófinanszírozó eszköz, így közvetlenül kevéssé tud kapcsolódni a folyamatokhoz. Azt a pénzintézetnél is elismerik ugyanakkor, hogy a faktoring kifejezetten alkalmas arra, hogy betömjék a valamely hosszú átfutású állami támogatás által keletkezett likviditási lyukat. Molnár Tamás, az MKB faktoringüzletágának vezetője szerint ezért a normatív alapon járó támogatások esetében épp a faktoring a legmegfelelőbb szolgáltatás a mezőgazdasági vállalkozások számára. Az MKB az MVH támogatási formák közül hatféle (környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai, agrár-környezetgazdálkodási, kedvezőtlen adottságú területek, erdősítés, tejkvóta, területalapú) támogatásra standardizált, ezáltal viszonylag egyszerűen igénybe vehető faktorálási formát dolgozott ki, melyek így egységes faktorszerződés keretében kezelhetőek.
Azt az MKB szakembere sem tagadja, hogy a nem normatív alapon járó támogatások esetében más a helyzet. Ilyenkor a bank szolgáltatásainak igénybevételére egyedi elbírálással van lehetőség. E tekintetben igaz lehet a CIB óvatossága: a támogatások visszaigénylése ugyanis olyan pluszkockázatokat hordoz, amelyet faktoringban nehéz kezelni: például a támogatott esetleges adminisztrációs hibázásakor a megítélt, de akár a korábban már kifizetett támogatás is visszavonható.
Az üzleti gyakorlatban elmerülve ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a két különböző típusú támogatási forma esetében gyökeresen eltérőek a bankok által a partnerrel szemben elvárt feltételek. Az előfinanszírozás igénybevételéhez a normatív támogatások esetében (például területalapú támogatásnál) az MKB-nál elegendő a kérelem. Az UniCredit gyakorlatában ilyenkor az előfinanszírozás feltétele az előző évi támogatást jóváhagyó, elismerő okirat, valamint az adott évre vonatkozó támogatási kérelem és az annak befogadásáról szóló MVH/FVM igazolás. A Budapest Banknál és az Ersténél is a pályázati kérelem befogadásáról szóló "határozattal" kell rendelkezni a támogatás összegéről, amihez az Ersténél még azt is hozzáteszik, hogy a történelmi bázishoz kötött támogatási formák esetén az MVH határozata is szükséges a támogatási jogosultság mértékéről. A földalapú támogatások esetében egyébként a Budapest Bank speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki a támogatások egyszerű és kedvező módon történő előfinanszírozására.
A támogatás típusától és az ügyfél minősítésétől függően igen eltérő a banki gyakorlat abban is, hogy kérnek-e, és ha igen, milyen más biztosítékot partnerüktől. Az MKB-nál a standardizált MVH-támogatás faktorálása esetében nem kérnek új fedezetet, egyedi elbírálású ügyleteknél azonban az elbírálás eredményétől függően ez is előfordul. Az Ersténél a rendelkezésre álló dokumentáció, sőt a támogatás igénylésének időpontja is lehet olyan elem, ami alapján a hitelintézet kiegészítő biztosítékot kérhet partnerétől. A Budapest Banknál arra hívták fel a figyelmet, hogy e területen nagyon hasznos partnernek bizonyul az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA), amely tapasztalataik szerint gyorsan és rugalmasan nyújt kezességet hasonló esetekben.
Az előfinanszírozásnál lényegében minden banknál feltétel a támogatás bankra engedményezése. Ez természetesen leginkább az MKB-nál érthető, hiszen enélkül nem lehetne a konstrukciót faktoringként kezelni. Molnár Tamás ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a konstrukció komoly előnye épp itt mutatkozik meg: a faktoring révén az előfinanszírozás nem terheli az ügyfél banklimitjét. Az engedményezés kapcsán a Budapest Banknál utaltak arra, hogy számos esetben előfordult már, hogy a támogatást kifizető szerv nem igazolta vissza írásban az engedményezés tudomásulvételét.
Eltérő a bankok hozzáállása a tekintetben is, hogy milyen konstrukcióban vállalják az előfinanszírozást. Míg a BB szerint a finanszírozást a támogatás forintalapú volta miatt csak forintban tudják nyújtani, addig az UniCredit és az Erste devizaalapon is hajlandó finanszírozni - igaz, az Erste tapasztalata szerint az igénylők zöme forintalapú finanszírozást igényel. A kamatozással kapcsolatban az Ersténél fontosnak tartották megjegyezni, hogy mivel a terméknél a hitelezési kockázat alacsonyabb a tisztán cashflow-alapú finanszírozáshoz viszonyítva, a kamatozás is kedvezőbb. Az MKB faktoringkonstrukciója forint- és devizaalapon egyaránt elérhető. A termék standard, ezért a kisebb összegű támogatások faktorálásának költségei sem alakulnak magasan - annak ellenére, hogy a rájuk eső munkaigény nyilvánvalóan magasabb. Az MKB a választott devizanem alapkamata felett egységesen évi 3 százalékos kamatfelár mellett hitelez, az ügylet faktorálási díja 1,0 százalékos, ami Molnár Tamás szerint kedvező kondíciónak minősül az egyéb, nem támogatásra vonatkozó faktorálás átlagos piaci kondícióihoz képest.
