Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szabályozás szerint július elsejétől már fel sem vehető a biztosításközvetítői regiszterbe az, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy szakirányú képesítéssel. A szakma egy része szerint épp ezért, elsősorban az új piacra lépők miatt megkerülhetetlen a hatósági vizsga bevezetése, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy jelenleg közel 20 ezer olyan biztosításközvetítő dolgozik a piacon, aki a 24/48 hónapos türelmi idő lejártáig sem szerzi meg a munkája folytatásához szükséges végzettséget igazoló papírt.
Általános a vélekedés, hogy a 2002/92-es uniós irányelv átvételekor túl szigorú és egyben túl engedékeny volt a magyar jogalkotó. A képzési szint meghatározása, a felsőfokú végzettség, illetve az OKJ-s képzés kötelezővé tétele egyesek szerint a túlbuzgóság eredménye, tekintve hogy az unió ilyen jellegű iránymutatással nem élt. A szabályozás ezen eleme annak fényében is túl szigorúnak tűnik, hogy közben a törvény mentesítette a szakvégzettségi előírás alól a banki és postai biztosítások értékesítőit. Az ilyen szintű kedvezményeket a szakma korábban élesen bírálta, mostanság viszont engedékenyebbé vált, persze ebben az is szerepet játszhat, hogy a bankok az elmúlt években egyre komoly továbbképzésekben részesítik alkalmazottaikat, sőt ma már a Magyar Posta is befektetési szakvizsga letételét írja elő a pénzügyi termékeket közvetítő munkatársainak.
A szakvizsgát Csurgó Ottó, az OTP-Garancia Biztosító nem életbiztosítási üzletágát irányító vezérigazgató-helyettese a KRESZ-vizsgához hasonlította, amely az alapokat biztosítja. A kétkedők számára - közéjük tartozik Kovács István, a Közlekedési Biztosítási Egyesület (Köbe) intézőbizottságának elnöke, a Biztosítási Oktatási Intézet (BOI) oktatója - ugyanakkor komoly kérdés, hogy egyetlen teszt sikeres kitöltése milyen jogosítványt jelenthet, ha nincs mellette kötelező óraszám előírva az ismeretek elsajátítására. A nagy többség szerint most, az előkészítő szakaszban a hatósági vizsga alapjainak letételére kell sort keríteni, vagyis biztosítani a vizsga tárgyi, technikai felté-teleit, minél teljesebb vizsgasort felállítani, hogy legkésőbb május végén, júniusban sor kerülhessen az első vizsgára.
Feladat még van bőven a jövőt illetően. Bár a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Turcziné Pálos Anna főtitkár szerint sikerrel lobbizott azért, hogy az alkuszi pályára lépők számára magasabb követelményeket tartalmazzon a hatósági vizsga, sokaknak az a véleménye - a jogosítvány sémájánál maradva -, hogy bizonyos speciális területeken, például az életbiztosítások esetében további vizsgákra volna szükség. Ez a vélekedés aligha talál majd támogatásra a piac nagy életbiztosítóinál, holott ésszerű érvek szólnak amellett, hogy korunk egyik legjobban fejlődő befektetési piacán valóban szakképzett tanácsadók dolgozzanak. Sokak szerint a hatósági vizsgát letevőknek bizonyos időszakonként (például ötévenként) egy megújító vizsgán kellene számot adniuk a piac változásával kapcsolatos új ismeretekről is. Biztosítási szakemberek egy része szerint nem ártana szabályozni azt sem, hogy ne a felsőfokú, hanem a szakirányú felsőfokú végzettség legyen a követelmény: sokan ugyanis kockázatként tartják számon, hogy egy kínai szakos tanítói vizsgával bárki adhat el biztosítást a jelenlegi szabályozás szerint.
A vizsgarendszeren dolgozók többsége is osztja ezeket a nézeteket, ám álláspontjuk szerint most az akut helyzettel kell foglalkozni, a szakma további megújítása érdekében felvetett többi vitás kérdés megvitatása ráér - már csak azért is, mert jó részük megoldásához módosítani kellene a biztosítási törvényt.
