Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai biztosítók várakozásai szerint a gazdasági megszorítások ellenére az idén is a IV. negyedév lesz a legsikeresebb a biztosítási piacon. Pedig a mérce elég magas. A piacvezető ING-nél 1,72 milliárd forinttal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az állománydíj, de az Aegonnál is bőven 1 milliárd forint feletti volt a bővülés. A piacon mozgó társaságok szerint az elmúlt évet kissé átalakította, hogy augusztus végén, a kamatadóhajrá következményeként már sokan választották az egyszeri díjas életbiztosításokat, épp ezért az állománynövekedés főleg a folytatólagos díjfizetésű szerződéseknek volt köszönhető.
Az idén vélhetően visszaáll a normális rend, vagyis a biztosítók döntő része az egyszeri díjas biztosítások év végi hajrájára számít, ezért a legtöbb társaság az év végére időzítette ilyen termékeinek kampányát. Most jelent meg a piacon az Aegon új, sokalapos terméke, amelyen belül mind a magasabb kockázatot vállaló, mind a kockázatkerülő ügyfél is több biztosítási eszközalap közül válogathat. Ma már az ilyen termékeket nem lehet pusztán a klasszikus eszközalapokkal eladni, ezért azután az Aegon is olyan húzó alapokkal virít, mint a unit-linked Ázsia eszközalap, vagy épp a unit-linked Emma (emerging markets) kötvény eszközalap. Az ING sikerterméke az elmúlt években az Euro Alap nevű, rendszeres díjas unit-linked biztosítás belső versenytársat kapott: piacra léptek egyszeri díjas euróalapú garantált unit-linked biztosításukkal.
Az életbiztosítások értékesítésénél ma már sokkal inkább a termékben rejlő lehetőségek, a felkapott eszközalap vagy éppen tőke- vagy hozamgarancia számít fő hívó szónak. A jogszabályok módosulásával a szakemberek szerint egyre kevesebben foglalkoznak a biztosítások után igénybe vehető adókedvezménnyel – egyszeri díjas életbiztosítás ilyen címszó alatt általában nem is nagyon adható el, tekintve, hogy az ilyen instrumentumba fektető magánszemélyek messze nem gondolkodnak az adókedvezményhez szükséges 10 éves időtartamban. Tovább szűri a potenciális kört, hogy az adókedvezmény a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők számára már nem releváns, mivel a törvény őket kizárja a kedvezményből. (Ma még kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a biztosítás díjfizetőjeként olyan személyt jelölnek meg, akinek módja van az adókedvezmény igénybevételére.) Sokan vélekedtek úgy, hogy a jövedelmek kifehéredésével – a bejelentett fizetések növekedésével – az adókedvezmény igénybevételének lehetősége akár újra kedvező hír lehetne az értékesítésben, ám Marczi Erika, a Groupama Biztosító életbiztosítási igazgatója szerint ezt a hazai társaságok nem érzékelik.
Támogatást kapott ugyanakkor a biztosítási szakma a kamatadó bevezetésével: a szabályozás szerint a 10 évnél hosszabb biztosítások esetében komoly előnyt jelent az ügyfelek számára, hogy a lejárati szolgáltatást nem terheli a 20 százalékos kamatadó. Az értékesítők tapasztalatai szerint a kamatadó-mentesség hangsúlyos érv a biztosítások mellett.
box:
Az életbiztosítások 10 éven túli szerződéslejárati kifizetése kamatadómentes
