Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptember-októberben a számlabemutatás kapcsán már kedvezőtlen jelekkel szembesült a fővárosi közműszolgáltatók fő partnere, a Díjbeszedő Holding Zrt.. Kovács Zoltán vezérigazgató szerint jelentősen nőtt a számlakiegyenlítéssel elmaradók száma. A szakember szerint ez nem érte meglepetésként a társaságot, a kérdés igazából az, hogy tovább romlik-e a helyzet, esetleg egy idő után helyreáll a megszokott fizetési fegyelem. A Díjbeszedő számára égetően kemény finanszírozási kérdés a fogyasztók fizetési hajlandósága: a társaság ugyanis ma már túlnyomórészt még aktív követelésként megvásárolja partnereitől a lakossági számlatartozásokat, méghozzá úgy, hogy a számlázáshoz közeli időpontban számol el az adott szolgáltatóval. A társaság a tavalyi 45 milliárd forintnyi élő követelés után az idén 52-53 milliárd forintnyi követelést vesz meg partnereitől.
A vezérigazgató szerint nem is tudnák kezelni a jelenlegi helyzetet, ha 1993 óta tudatosan nem erre készültek volna fel: a partnerek jó részével többéves megállapodásokat kötöttek, így a megnehezedett behajtásra hivatkozva most nem tudják módosítani az árakat, amelyen felvásárolják az élő számlaköveteléseket. Ugyanakkor pont a korábbi évek során kialakított munkamódszer és eljárás az, amelynek köszönhetően a társaság számára nem okoz gondot a likviditásmenedzsment és még ilyen alkalmakkor sem szorulnak komolyabb mértékű külső finanszírozás igénybevételére.
A Díjbeszedő vezérigazgatója szerint a társaság nemcsak abban különbözik a piacon gombamód szaporodó követelésbehajtó társaságoktól, hogy még élő követeléseket is nagy tételben vásárol, hanem abban is, hogy minden esetben végigviszi a behajtást. Míg más követelésbehajtók általában néhány próbálkozás után felhagynak az ügyfél "kergetésével" és leírják a tartozást (vagy visszaadják a megbízónak), addig a 120 fős jogi apparátussal dolgozó Díjbeszedő valamennyi ügyét jogi útra viszi, sőt a piacon elsőként banki követelések esetén a bankközi adósnyilvántartó (KHR) rendszerbe is bejelenti a fizetési késedelembe esett ügyfelet. Ez természetesen kezdetben költséges, ám hosszú távon az átlagosnál jóval nagyobb fizetési fegyelmet biztosító megoldás - állítja Kovács Zoltán, aki szerint a jogi úton keresztül átlagosan négy-öt évben lehet mérni egy csomag megtérülését.
