A hazai pénzintézetek között tovább erősödik a verseny az önkormányzatokért, a kötvénykibocsátások felfutása egyre jobban felértékeli a hagyományos bank-önkormányzat kapcsolatot. Ennek ellenére nem tapasztalható látványos változás a piacon, az elmúlt évben csupán néhány önkormányzati számla vezetése került új kézbe. A piacot a helyhatóságok számát tekintve 70, költségvetési alapon számítva 80 százalékos súllyal az OTP Bank vezeti.
A lapunk által megkérdezett hitelintézetek szerint önmagában jó üzlet az önkormányzati számlavezetés: az önkormányzatok és intézményeik dolgozóinak túlnyomó része jelenleg is az OTP Bank ügyfele, és aktív használója a bank pénzügyi szolgáltatásainak - mondták el a piacvezető intézménynél. Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója szerint a dolgozóknak kínált számla- és kártyaszolgáltatások is keresettek, ugyanakkor a helyhatóságok számára nyújtott egyéb szolgáltatások - például készpénzkiszállítás - is népszerűek. A K&H-nál a dolgozói igények szintjével még nem, de a számlához kapcsolódó szolgáltatások (folyószámlahitel, támogatás-megelőlegezés) igénybevételével már elégedettek. Tamás Gábor, az UniCredit Bank vállalati üzletfejlesztési igazgatója szerint az önkormányzatok a számlavezetéshez kiegészítő szolgáltatásként gyakran igénybe vesznek likviditási célú folyószámlahitelt, valamint speciális munkabérhitelt. Ezek a források az állami juttatások és támogatások nem megfelelő ütemű befolyásából adódó kisebb likviditási problémák áthidalására szolgálnak. A bank ugyanakkor az önkormányzatok számlavezetése mellett az önkormányzati beruházások és ezek kivitelezőinek, beszállítóinak finanszírozását, az önkormányzati követelések faktorálását is célul tűzte ki, de természetesen a dolgozói csomagok értékesítéséről sem mond le. A társaság a napokban az önkormányzatok finanszírozására az Európai Beruházási Bankkal egy kedvezményes feltételrendszerű hitelkeret-szerződést írt alá. A közbeszerzési törvény módosításával korábban már megszűnt az az áldatlan állapot, amikor is a számlavezetés mellé a folyószámlahitelt nyújtó hitelintézetet pályáztatni kellett. A korrigált eljárásrend lehetővé teszi, hogy amennyiben az ajánlatkérő egyébként érvényes, közbeszerzés útján létrejött számlavezetési szerződéssel rendelkezik, akkor mint összefüggő, csak a számlavezetőtől igénybe vehető szolgáltatást hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alapján vegye igénybe az önkormányzat. Ebben az esetben csak a szolgáltatást egyedül nyújtani képes bankot kell meghívni az eljárásba. Sokan persze úgy gondolják, hogy a jelenlegi rendszer is rossz és csak a költségeket növeli, hiszen a számlavezető pályáztatása felesleges. A folyószámla-kapcsolat annak ellenére gyümölcsöző, hogy a hitelfelvételt mindenképpen közbeszerzési eljárásnak kell megelőznie: a lapunknak válaszoló hitelintézetek a náluk számlát vezető településeket 60-80 százalékban hitelezik is. Az új lehetőséget ugyanakkor egyértelműen a kötvénykibocsátás jelenti, hiszen ezzel jelenleg már a kisebb települések is foglalkoznak.
A megkérdezett hitelintézetek szerint miután valamennyi helyhatóság gazdálkodási adatai nyilvánosak, nem jelent különösebb előnyt az, hogy olyan település kötvényprogramját bonyolítja le a bank, amelynél számlát vezet. Ám a kapcsolat hasznos lehet akkor - mint ahogy ez mostanában elterjedőben van -, amikor a települési önkormányzat külön beruházási cél megjelölése nélkül szeretne kötvényt kibocsátani. Lovas Emese szerint az, hogy a beruházás célja nincs megjelölve, nem jelent nagyobb kockázatot, mint az, hogy a bankoknak nincsenek olyan lehetőségeik a kibocsátásból származó pénz felhasználásának ellenőrzésére, mint egy normál hitel esetében. Ha az összeg egy része működési célokat szolgál, az természetesen növeli a visszafizetés kockázatát - mondták el az OTP-nél, de azt hangsúlyozták, hogy minden esetben egyedileg kell elemezni és elbírálni az ügyletet. A K&H-nál megoldást is ajánlanak: szerintük a nagyobb összegű szabad forrás feletti végső rendelkezés (betétből való mobilizálás) kvázifolyósítási feltételekhez kötése (beruházási célok bemutatása, számlák alapján folyósítás stb.) megoldás lehet a felhasználási kockázatra.
