Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Korántsem egységes a hazai bankszakma abban a kérdésben, mennyire fontos üzenetközvetítő egy-egy pénzintézet által kibocsátott bankkártya. A bankok egy része számára – s ezek közé tartozik a K&H – a kártyák fontos banki arculathordozónak minősülnek, ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy azok mindenkor az aktuális márkaértékeket hordozzák. A másik végletet talán a Raiffeisen képviseli: az elmúlt időben komoly sikerrel dinamikát és fő üzenetet változtató pénzintézettől azt a választ kaptuk, hogy a betéti (debit) plasztikoknál nem jellemző a változtatás. Ugyanakkor a bank a hitelkártyák terén a kommunikáció változásához igazította a kártya arculatot: az Oxigén kártya 2001-es kibocsátása óta már kétszer váltottak dizájnt, jelenleg a harmadik sorozat fut.
A bankok egy része előre megtervezi a plasztikok arculatcseréjét: a CIB három-négy évente, az OTP Bank ötévente csinosítja alapesetben a plasztikok kinézetét, az Erste viszont bevallottan alkalomszerűen frissíti kártyája arculatát. A bank ugyanakkor törekszik arra, hogy két-három, de maximum négy évente megújult kártyakülsővel találják szembe magukat az ügyfelek. A K&H időről időre új programba kapcsolódik be, így például – a magyar olimpiai csapat bankjaként – kibocsátották az olimpiai kártyaképpel ellátott Visa-plasztikokat, de ugyancsak a banknál volt kapható tavaly a focivébének emléket állító MasterCard-plasztik is.
Az elmúlt időben számos pénzintézet váltott logót, arculatot, ez a legtöbb bank kártyáin is tükröződik. A fentiek miatt újult meg korábban a K&H, s változik újabban az OTP, az UniCredit, az MKB és a KDB plasztikkínálata.
Komócsi Sándor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója szerint a pénzintézet a kártyák arculatát hosszú távra tervezi, az „új távolságokat nyitunk” szlogenre rímelő lakossági plasztikok esetében elsősorban a természet, míg az üzleti kártyák esetében az épített környezet, az épületek igyekeznek ezt sugallni. A plasztikoknak – mondta el a szakember – illeszkedniük kell az anyacég által meghatározott nemzetközi arculatba. Az MKB és az OTP az arculatváltozást igyekszik leképezni a plasztikokon – a legnagyobb kereskedelmi banknál mindez a bank új emblémájára épül, amely visszaköszön a kártyákon.
Érdekes megfigyelni, hogy a bankok egy része a plasztikokon leginkább a kártya presztízsét és felhasználóinak igényeit tartja elsődlegesen fontosnak, míg más pénzintézetek a kártyasorozattal egészében „játszanak”: azok mondanivalóját igyekeznek egységes láncra fűzni. Az MKB kártyaterveiben a sorozat összetartozásának érzékeltetése elsődleges szempont, de hasonló elképzelések alapján készült a K&H vízi sportokkal kapcsolatos új kártyaarculata is. A Raiffeisen Visa kártyái például a négy alapelem felhasználásával (víz, tűz, föld, levegő) alkotnak például sorozatot. A KDB-nél a korábban a feng shui elveknek megfelelő, állatokat bemutató sorozatot viszik majd tovább a kártya nyári megújításakor – tudtuk meg. A CIB a „központi mondanivalónál” fontosabb szempontként kezeli az ügyféligények leképezését a kártyadizájn vonatkozásában, amivel szerintük jobban tudják biztosítani a plasztikkal való azonosulás és felvállalhatóság érzését. Az Erste esetében pedig egyértelműen a képi hatás kerül előtérbe a plasztikok tervezésekor. A KDB szintén ügyfélérdekből indult ki, amikor az új gold üzleti kártyáit a fényes felület helyett matt felülettel látta el: a bank szakértői szerint így a használat miatti kopottság sokkal kevésbé fog látszani a presztízsplasztikon.
A tervezést egyébiránt lényegében minden bank kreatív ügynökséggel végezteti, különbség pusztán abban van, hogy mennyire a meghatározó a bank elvárása a plasztik tekintetében. Az MKB például külső grafikusokat alkalmaz, majd a beérkezett tervek alapján születik meg a döntés a plasztik látványáról. Az Erste alapjaiban meghatározza, milyen témát szeretne látni a kártyán, a kreatív ügynökség ezt a témát igyekszik bemutatni több javaslatban. A Raiffeisen egy rövid leírásban határozza meg azokat az alapfeltételeket, amelyeknek a készülő bankkártyának meg kell felelnie, ám szabad kezet biztosítanak a dizájn kialakításában a partnerül választott ügynökségnek. A CIB-nél alkalmanként akár több száz dizájn is megfordul, amiből azután tíz-tizenöt tervet választanak ki, amelyeket további kisebb-nagyobb módosításokkal megvalósíthatónak tartanak.
