Már a parlament előtt van az a jogszabály, amely Magyarországon egy még teljesen új önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási formát hoz létre. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló javaslat, mint azt korábban az Európai Bizottság által felállított CEIOPS (európai biztosítás- és munkáltatói nyugdíjpénztár-felügyelők bizottsága) egyik munkacsoportjának elnöke, Erdős Mihály kifejtette, közelebb hozhatja az úgynevezett páneurópai nyugdíjalapok megjelenését. A most elkészített rendelkezés valóban biztosítja, hogy a más uniós államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet végezzen nálunk. Ennek keretében befizetéseket fogadhat el magyarországi foglalkoztatótól vagy tagtól, és az arra jogosult tag számára szolgáltatást (egyösszegű, illetve járadék formájú nyugdíjfizetés) nyújthat. A piac Brüsszel által elvárt „kinyitása” (a külföldi kasszák beengedése) nem jár azonban azzal, hogy minden befizető részesül a magyarországi adókedvezményben. Adókedvezményről egyébként a törvényjavaslatban szó sem esik, miközben az kiderül: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató közötti szerződés legkorábbi hatálybalépési időpontja 2008. január 1-je lehet, foglalkoztatói hozzájárulás befizetése, illetve a tag kiegészítése 2007. december 31-ét követően teljesíthető első alkalommal. A tag, aki saját döntése alapján vállalhat tagdíjfizetést, a szolgáltatáshoz a hazai szabályozás szerinti irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után juthat hozzá. A szerződéseket és egyéb dokumentációkat az előírások szerint magyar nyelven is el kell készíteni.
A foglalkoztató – olvasható a törvénytervezetben – csak a vele a magyar munkajog alapján munkaszerződéses jogviszonyban lévő munkavállalója részére teljesíthet befizetést. A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona, de ez az új nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan kikötést, hogy a pénz csak meghatározott munkaviszonyban töltött idő után válik a tag tulajdonává (feltételes jogszerzés). Ez az időszak legfeljebb öt év lehet. Amennyiben a tag munkaviszonya ennél rövidebb ideig tart, az addig megszerzett jogosultságokkal nem rendelkezhet. (Kivéve, ha a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tag kiegészítéséhez kötötte.) Egyéb esetekben az egyéni számla úgy működik, mint a már működő önkéntes kasszáknál (a megtakarítás például átvihető máshova, illetve örökölhető).
Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint ezzel az intézkedéssel a nyugdíjcélú megtakarítások nem nőnek, megindulhat viszont a piac újrafelosztása, ami jelentős (és költséges) versenyt generálhat. Nyugat-Európában egyre több ilyen alap zár be, a fejlődés iránya tehát éppen a mostanival ellentétes. Nagy Csaba lapunknak még márciusban kifejtette: nem véletlenül alakult meg az európai nyugdíjcélú megtakarításokat kezelő szervezetek szövetségének (EFRP) kelet-közép-európai országok érdekeit képviselő fóruma, amely őt választotta elnökévé. A tagozat célja az új EU-tagállamok nyugdíjrendszereinek jellegzetességeit is figyelembe vevő brüsszeli szabályozás megvalósítása. A szövetség át akarja alakíttatni a direktívát, amelynek felülvizsgálata folyik is. Velünk ellentétben ugyanis a csehek jelenlegi formájában biztosan nem fogadják azt el.
B. Judit Varga