Igenis van verseny a magyar lakossági bankpiacon – sugallja a Magyar Bankszövetség megbízásából a McKinsey által készített jelentés. A tanulmány szerint a banki verseny kiegyenlítettségére utal, hogy a három legnagyobb banki szereplő piaci részaránya 2005-ben 43,8 százalék volt, ami elmarad az EU 50,2 százalékos átlagától és messze van a 76,1 százalékos belga vagy éppen a 66,2 százalékos cseh adattól. A piac kiegyenlítettségére utal, hogy a lakossági piacon a három legnagyobb szereplő piaci részesedése tavaly 4,6 százalékponttal csökkent. A McKinsey szerint a versenyt erősíti, hogy továbbra is vonzó a magyar piac, az országban tíz új banki szereplő jelent meg tavaly. Az ügyfélelérést segíti a bankok fióképítési láza: az elmúlt évben 146 új banki kirendeltség nyílt, a felmérés szerint a fiókok számának éves, átlagos növekedése 1996 óta 3,2 százalékos volt (a takarékszövetkezeteket nem számítva), miközben például az utóbbi tíz évben a német bankfiókok száma éves átlagban 3,4 százalékkal csökkent. A kutatók úgy vélik, a harcot mutatja, hogy a pénzintézetek ma a legnagyobb reklámozók között találhatók – a felmérések szerint a banki szféra 2006-ban 27 milliárd forintot költött hirdetésekre, ezzel a 5-6. legnagyobb médiaköltő iparágnak számít Magyarországon.
A McKinsey szerint a versenyre utal a marzsok csökkenése is: a példának felhozott jelzálogpiaci marzs 2002–2006 között 40 százalékkal, 6,9 százalékról 4,4 százalékra csökkent. Ugyanakkor ez a marzs még mindig a legmagasabb a régióban, hiszen mind Lengyelországban, mind Csehországban ennél jóval alacsonyabb volt, az EU–15 tagállamairól nem is beszélve. Az összehasonlítás is némileg sántít: 2002-ben minimális volt a devizahitelek részaránya, míg a 2006-os adatokban már bőven volt ok ezzel súlyozniuk a kutatóknak.
