Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még mindig nem önszántából köt biztosítást az átlagos magyar kis- és középvállalkozó – derült ki felmérésünk nyomán. Miközben a biztosítótársaságok arról számolnak be, hogy egyre több kkv-ügyféllel kötnek vagyonbiztosítási szerződést, szinte mindegyik társaság hozzáteszi, hogy ezek a szerződések döntő részben azért annak köszönhetőek, hogy a partnerként kiszemelt vállalkozásnak a hitelfelvételéhez szüksége van arra, hogy biztosítsa vagyontárgyait. Az elmúlt időszak új eleme ugyanakkor, hogy azok a cégek is érdeklődőként jelentek meg a piacon, amelyek az Európai Unió valamely más tagállamában akarnak munkát vállalni, ahol sok esetben a szerződéskötés feltétele, hogy a beszállító partner megfelelő vagyonbiztosítással rendelkezzen.
Az Allianz Hungária tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban azon kkv-k esetében változott leginkább a biztosítási szemlélet, ahol a vezetők egyben tulajdonosai is a cégnek. Az OTP Garancia Biztosító álláspontja szerint még nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy a magyar kkv-k biztosítottsági aránya akár csak megközelítse a nyugat-európai szintet. Általános ugyanis az a nézet, hogy ma még csak azok a cégek kötnek automatikusan biztosítást, amelyeknek ez kötelező (szakmai felelősségbiztosítás), illetve azok a „speciális” vállalkozások, ahol kiemelten nagy a kockázat (ékszerboltok, zálogházak).
A vállalkozások általában alapbiztosítást kötnek, amely tűz- és elemi károkra nyújt fedezetet – egyes vélekedések szerint az elmúlt időszak nagy elemi kárai miatt is növekedett az igény az ilyen jellegű biztosítási fedezetre –, emellett a betöréses lopás okozta károk miatti biztosítási igény a leggyakoribb. Érdekes módon ugyanakkor a kkv-knak kínált alapbiztosítások esetében nem egyértelmű, hogy a lopáskár az alapbiztosításba tartozik-e – van olyan társaság, amelyik ezt a kockázatot csak kiegészítő biztosítás mellett vállalja. Varsányi László, az Uniqa Biztosító illetékese szerint új elemként jelentkezik, hogy a vendéglátóhelyek a lopáskáron felül a vandalizmusból eredő károkat is szeretnék biztosítási fedezetbe vonni, ám ezekre egyelőre még nem minden esetben tud a piac ajánlatot adni.
Papp András, a Groupama Biztosító kisvállalkozói termékmenedzsere szerint felelősségbiztosítást leginkább csak a polgári jogi szerződések kötelezettségei miatt választanak a kkv-k. Az Allianz Hungária arra hívja fel a figyelmet, hogy a kkv-k téves úton járnak, amikor ma még csak vagyontárgyaikra (épületekre, építményekre, gépekre, berendezésekre, árukra, készletekre, göngyölegekre) kötnek biztosítást, ám az ezek sérülése, megsemmisülése következtében bekövetkező pénzügyi (üzemszüneti) kockázatokkal nem számolnak. Pedig az üzemszünet-biztosítások lennének képesek segítséget nyújtani a bekövetkezett termelés- és/vagy szolgáltatáskiesés esetén a működés következtében felmerülő állandó költségek pótlásában. (Érdekes kérdés, hogy a hitelező bankok miért csak a vagyontárgyak biztosítását írják elő, s nem kötik ki az üzemszünet-biztosítást is, hiszen ez a termék garantálja számukra a leginkább a vállalkozás fizetőképességének fenntartását.)
A kkv-k számára a biztosítók általában standard terméket kínálnak, amely Tóth Tibor, a Generali-Providencia termékfelelőse szerint az alapcsomag mellett viszonylag széles körben bővíthető új kockázatokkal, így testre szabható. Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke viszont szkeptikus a standardizált termékekkel szemben: álláspontja szerint ezek szinte soha nem tudnak optimális fedezetet nyújtani. A standard megoldásokkal csak a lakossági szintet alig meghaladó kisvállalkozások igényeit lehet elfogadhatóan kezelni. Varsányi László és Papp András szerint az egyedi igényeknek megfelelő biztosítási védelem a standard biztosítások mellett sem elképzelhetetlen. Miután a kkv-vagyonbiztosítások ma még korántsem olyan keresettek, a biztosítók nyitottak arra, hogy a standard ajánlatot záradékokkal az adott vállalkozás igényeire szabják.
