Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pend Consulting és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által az Aegon Magyarország megbízásából végzett felmérés kétezer megkérdezettjének 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A felmérés egyértelműen jelzi, hogy noha a lakás mint vagyontárgy az alacsonyabb jövedelemmel bírók számára lényegesen nagyobb értékkel bír, a vagyoni helyzet alapján a legalacsonyabb kategóriába tartozó emberek körében a legalacsonyabb – 49 százalékos – a lakásbiztosítással rendelkezők aránya. A felső jövedelmi kategóriában ugyanakkor a megkérdezettek 89 százaléka biztosítja a lakását. Messze nem ilyen erőteljes az eltérés, ha a biztosított vagyontárgy helyét vizsgáljuk: bár a budapesti lakások jelentősebb mértékben, 76 százalékban biztosítva vannak, ám a vidéki városokból érkező válaszadók is 72 százalékos biztosítottságról adtak számot. A felmérés szerint a falusi lakóházak 67 százaléka van biztosítva.
A felmérés szerint a legnagyobb arányban a lakótelepi panellakásokat biztosítják be, megelőzve a családi házakat. A szerződők életkorát vizsgálva jól látszik, hogy a fő szegmens a biztosításkötők számára a középkorú – 30–59 éves – népesség, közöttük 73–78 százalék közötti a biztosítással rendelkezők aránya. Az ennél fiatalabb életkorú ügyfelek 67 százalékos aránya nagyban összefügghet azzal, hogy körükben igen magas a lakáshitelt felvevők száma, márpedig a kutatás egyértelműen rámutatott arra, hogy a banki hitellel rendelkező háztartások szinte a legreprezentáltabbak a lakásbiztosítással rendelkezők között.
A felmérés egyértelműen rámutat arra, hogy lakásbiztosítás kötésekor elegendő az igénylőnek egy kedvező ajánlattal találkoznia, szinte azonnal dönt. A megkérdezett ügyfelek 62 százaléka ugyanis az első ajánlatot fogadta el, legalább két biztosító ajánlatát csak a megkérdezettek 34 százaléka vizsgálta meg. Túl sokat nem is vacilláltak a potenciális szerződők: az ajánlatot a megkérdezettek 55 százaléka maximum egy nap alatt elfogadta. Ezen belül vélhetően komoly részt képviselt azok aránya, akik a lakáshitel mellé mintegy „kötelezően” a helyben javasolt biztosítást fogadták el. Ezt támasztja alá az is, hogy a biztosítást választók 31 százaléka azt a biztosítót választotta, amelynek képviselői megkeresték. Ugyanakkor számottevő ereje van annak is, hogy a barátok, ismerősök melyik biztosítót ajánlják az ember figyelmébe: a felmérés szerint az ügyfelek 40 százaléka ilyen alapon döntött egyik vagy másik cég mellett. A társaságok számára rossz hír, hogy a megkérdezettek mintegy 20 százaléka választotta csak azért a lakásbiztosítás szolgáltatójául valamely társaságot, mert náluk már volt biztosítása, ám ennél is meglepőbb, hogy a hirdetéseknek mindössze 3 százalékos súlyuk van a lakásbiztosítás-választásban. Miközben látható, hogy ez a biztosítási forma is könnyen standardizálható, az interneten történő lakásbiztosítás-kötés (legalábbis a minta szerint) roppant alacsony arányú, alig 1 százalékos.
A lakásbiztosítással rendelkezők 22 százaléka esetében fordult elő káreset az elmúlt öt évben, 12 százalékuk pedig arról számolt be, hogy az elmúlt év során keletkezett kár lakásvagyonában. A biztosítók minősítése a lakáskárok terén pozitív: a 100-as skálán 72 pontot ért el az ügyfelek elégedettsége a kárrendezéssel kapcsolatban. A Pend/Medián felmérésének adatsora szerint a kárügyintézésben jó tapasztalatokkal rendelkező ügyfelek lakásbiztosításukat még több ismerősüknek ajánlanák, mint az életbiztosításukat: a megkérdezettek 37 százaléka szinte biztosan, 54 százalékuk valószínűleg így járna el.
A pozitív kárrendezési tapasztalatok miatt nem csodálható, hogy a biztosítást váltó ügyfelek számára a korábbi rossz tapasztalatok (az ügyintézés minősége vagy a kifizetett összeggel kapcsolatos problémák) csak 13 százalékos súlyt képviselnek. A kutatás szerint a lakásbiztosítással rendelkezők egyötöde váltott biztosítót az elmúlt években, a váltás fő indoka a válaszadók szerint az volt, hogy az ügyfél egy olcsóbb (a válaszadók 26 százaléka), jobb ajánlatot (18 százalék) fogadott el. A „jobb ajánlat” általában arra vonatkozott, hogy az új biztosítás többféle kárért fizetett, nem sokkal magasabb vagy azonos összegért.
