Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben az európai bankpiac koncentrálódik – a pénzügyi intézmények száma az EU 25-ökön belül az elmúlt 5 évben 9700-ról 8900-ra csökkent –, az ügyfelek egyre több helyen találkoznak a cégek szolgáltatásaival – idézte az ECB adatait Stefan Bruckbauer, a Bank Austria Creditanstalt közgazdasági és elemzési vezetője. A közölt adatok szerint az Európai Unión belül egy pénzintézeti fiók átlagosan 2401 ügyfelet szolgál ki, de ez a szám elsősorban annak köszönhető, hogy az újonnan csatlakozott országok alulbankosítottak – Lengyelországban például több mint 6,5 ezer lakosra jut egy bankfiók, miközben az 1000 négyzetkilométerre jutó bankfiókok száma Németországban például az 1997-es 178-ról 124-re csökkent. Magyarország Szlovéniával együtt viszonylag jól áll az újonnan csatlakozott országok tekintetében, 3027 fős egy fiókra jutó népességünk ugyanakkor jelzi, van még mit javulni. Főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az 1025 fős átlagos népességgel rendelkező spanyol bankhálózat után az unió legtúlbankosítottabb országának számító Ausztriában sem ölt hihetetlen méreteket a fiókracionalizálás: látni való, hogy egész korosztályok maradnak hűek saját fiókjukhoz.
Ahhoz ugyanakkor, hogy ez a fiókhálózat eltartható legyen, jövedelmezőbbé kell tenni az egységeket. Az UniCredit-csoport adatai szerint a tizenöt „régi” EU-tagállamban a fiókfejlesztések ellenére az egy fiókra jutó kölcsönök volumene 87 százalékkal növekedett 1997 és 2005 között. Az UniCredit-csoport kelet-európai terjeszkedésért felelős bécsi leánybankjának felmérése szerint a hitelállomány ugyan Magyarországon a 2001-es szint háromszorosára emelkedhet 2007 végéig, s 2006–2008 között a BA/CA 18 százalékos éves átlagos hitelbővüléssel számol, egyelőre remény sincs arra, hogy az egy lakosra jutó 2409 eurós magyarországi adat akár csak megközelítse a 17 ezer eurós osztrák szintet – ami azért 5 százalékkal képes lesz évente növekedni az előttünk álló években.
A növekedési potenciál mellett a térség „felfedezését” az olcsó banküzem is segíti: míg a német bankok költség/bevétel hányadosa 2005-ben 68,7 százalék volt (Ausztriában 63,3 és Olaszországban is 60 százalékos a mérték), Magyarország a térség legjobb, 55,2 százalékos arányával büszkélkedhet. Ha a fenti számokat nézzük, aligha lehet kérdéses: a jövőben nehezül a fiókhálózatok sorsa, mivel előtérbe kerülnek az alternatív értékesítési lehetőségek, a franchise-fiókok – először Nyugat-Európában, utána pedig a fejlődő régióban is. Már csak azért is, mert a kimutatások egyértelműsítik: a hitelfelvétel mellett a banki ügyfelek egyre kevésbé győzhetők meg a klasszikus banki termék, a betét előnyeiről. A BA/CA adatai szerint bár az osztrák háztartások vagyonában továbbra is 40 százalék felett van a bankbetétek aránya, 1999-hez képest messze a legkisebb, 28 százalékos növekedésre volt képes ez a megtakarítási forma. Ehhez képest az értékpapírok állománya közel 90 százalékkal, az életbiztosítások és a befektetési alapok piaca 65-70 százalékkal bővült. A klasszikus bankfióki termékek helyett így a sikeres európai bankfiókok egyre inkább tanácsadói központokká alakulnak majd.
