Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Visszafordíthatatlan az a folyamat, amelynek során a hazai biztosítótársaságok befektetési szolgáltatókká alakulnak: a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének (Mabisz) évzáró állományadatai szerint az egyszeri díjas – életbiztosítási fedezetet alig nyújtó – életbiztosításokból származó 176,673 milliárd forintos díjbevétel a teljes szektor éves díjbevételének 21,27 százalékát tette ki. Egy évvel korábban az egyszeri díjas biztosítások részaránya a társaságok díjbevételében csak 13,12 százalék volt. Még ijesztőbb az arány, ha a 2005 után tavaly is díjbevételt duplázó egyszeri díjas életbiztosításoknak az életbiztosítási díjbevételekhez hasonlítjuk: tavaly minden száz életbiztosításra fizetett forintból 42 forintot befektetési célzatú biztosításba forgattak az ügyfelek – tavaly december végén ez az arány még 30 forint alatt volt. Aligha véletlen, hogy az elmúlt év volt az első, amikor a Mabisz immár az egyszeri díjas biztosításokra befizetett összegek egytizedét „rendes” bevételnek tekintő korrigált életbiztosítási rangsorral is előrukkolt.
Tavaly ennek az Aegon örülhetett a legjobban, hiszen a normál életbiztosítási rangsor 4. helyén szerénykedő biztosító a korrigált díjbevételi adatok alapján 5,22 százalékkal, 15,24 százalékra javította piaci erejét és ezzel magasan a második legnagyobb életbiztosítónak számít az ING mögött. A tavalyi év különleges volt abból a szempontból is, hogy ezúttal nem az utolsó hónapokra esett az egyszeri díjas boom: a kamatadó bevezetését szépen lovagolták meg a biztosítók, a harmadik negyedévben 67 milliárd forintnyi új befektetés futott be a társaságokhoz. Így hiába szedett össze a szektor az egy évvel korábbi utolsó három hónapnál 10 milliárddal több, 39 milliárd forintot egyszeri díjas biztosításokra, ez már rontotta az üzletág szeptember végi csúcs-részarányát.
Akár így, akár úgy, ezeknek a befizetéseknek köszönhetően a 830,413 milliárd forintos díjbevétellel záró hazai biztosítási szektor 20,97 százalékos növekedést produkált tavaly, amire 2002 szeptembere óta nem volt példa. A növekedéshez ugyanakkor szerényebb mértékben, de hozzájárult a klasszikus, folyamatos díjú életbiztosítások sikere is: az abszolút csúcsnak számító 71,7 milliárd forintos utolsó negyedévnek köszönhetően 16,65 százalékos volt a díjbevétel-növekedés, amihez hasonló fejlődésre utoljára 2002 első három hónapjában találunk példát.
A 2005-ös óvatos, 8 százalék feletti díjbevétel-növekedés után a nem életbiztosítási ág fejlődése a 2004-es szintre esett vissza: év/év alapon 6,58 százalékkal nőttek itt a bevételek. A tendenciáknak köszönhetően immár az életbiztosításokra befizetett pénzek kerültek többségbe a társaságok díjbevételében, decemberben 50,67 százalék volt az életág részaránya. A mélypont nem is volt olyan messze: 2005 első három hónapjában senki nem akart életbiztosítást kötni – az üzletág részaránya akkor 37,97 százalék volt.
