Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Alaposan megváltozott a korábbi elképzelés, hogy az állami pénzekből történő tőkebefektetéseket egyetlen cégbe vonják össze. A korábbi javaslatokban például szó sem volt az MFB Investről...
– Azt tudni lehetett, hogy az EU-csatlakozás után – a befektetési periódus lejártát követően – a tőkebefektetés nem maradhat az MFB-n belül, ráadásul az is megkötötte a kezünket, hogy a bank önmagában nem alapíthat új vállalkozást. A végső döntés ezért esett a Nemzeti Ingatlan- és Lakásfejlesztő Zrt.-re, amely így új feladatot kapott. Ehhez kapcsolódott a tavaly nyáron módosított csődtörvény is, amely szintén indokolta, hogy a befektetéseket egy bankon kívüli szervezet kezelje.
– Korábban nem arról volt szó, hogy a fejlesztési tőkebefektetések központja a Corvinus-csoport lesz?
– A kockázati tőkebefektetések központja valóban a Corvinus Rt. lett. Azonban az MFB fejlesztési tőkeportfóliója önmagában meghaladta a 20 milliárd forintot, így kizárt volt, hogy a teljes tevékenység a Corvinusba integrálódjon. Ráadásul a Corvinus – amely döntően határon túlra irányuló befektetési források kezelésére hivatott – is átalakuló piacon dolgozik, hiszen a román és a bolgár EU-csatlakozás után szűkül a piaca: uniós tagállam szervezeteként a Corvinus nem fektethet be más EU-országban.
– Marad tehát az MFB Invest. Mi a tulajdonos elvárása, mikortól kell valós teljesítményt felmutatni?
– Az első pillanattól nyereségesnek kell lennünk – ezt mi vállaltuk. Persze a kezdeti időszak még sok minden másról is szól, a különböző új és régi feladatok integrálását követően, reményeim szerint egy éven belül, teljesen homogénné váló, hatékonyan működő szervezetet alakítunk ki.
– De akkor miből lesz az első év profitja?
– Minket azért nemcsak úgy egyszerűen kiraktak az MFB-ből... Egy meglévő, sikeres tevékenységet folytatunk, illetve bővítünk. Azokat a korábbi tőkebefektetéseket, amelyeket a bankon belül csináltunk meg – körülbelül harminc cégről van szó –, most is mi kezeljük, s a sikeres exitek esetén a hozamból is részesülünk. Örököltünk egy meglévő portfóliót is, amely már rövid távon bevételt hozhat. A saját számlás üzleti alapú befektetések a jövőben is a cég egyik stratégiai pillérét jelentik majd, ezek hozama azonban csak hosszabb távon jelentkezik. Jelentős bevételt remélhetünk az üzleti élet szereplőinek nyújtott M&A, privatizációs, illetve felvásárlási tanácsadói szolgáltatásból.
– A középtávú tervek mivel egészülnek ki?
– Régóta szeretnénk elérni azt, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy kvázibefektetési bank, amely a közepes vállalatok igényeit is ki tudja elégíteni. Az MFB Invest a saját befektetéseken felül katalizátorként tudná magához vonzani azokat a hazai és nemzetközi befektetési lehetőségeket kereső intézményi pénzeket, amelyek tulajdonosai eddig a kis méret miatt nem gondoltak, gondolhattak arra, hogy magyarországi kis- és középvállalatokba fektessék pénzüket. Hozzákezdünk tehát olyan fejlesztési (kockázati) tőkealapok létrehozásához, amelyek befektetési jegyeit bankok, nyugdíjpénztárak, biztosítók vásárolják majd előszeretettel Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
– Az ilyen befektetőknek azért fontos, hogy milyen sikeres az alapkezelő korábbi befektetési portfóliója...
– E téren szerintem kiváló a teljesítményünk. Az MFB az elmúlt években közel 300 potenciális befektetési lehetőséget vizsgált meg, ezek közül 2006 végéig 26 cégbe helyeztünk ki fejlesztési tőkét. Ezekből január végéig öt sikeres, idő előtti kiszállásunk volt. Mindez azért érdekes, mivel a magántőkepiac átlagosan 8 éves megtérülési idővel számol, mi pedig cégeinkkel jórészt ennek a ciklusnak még csak a közepén, a befektetés után következő vagyonkezelési időszakban vagyunk.
– Mi a helyzet a problémás befektetésekkel?
– Az említett 26 ügyletből eddig egy sikertelen befektetésünk volt, három pedig jelenleg a problémás, bizonytalan kategóriában van, a többi terven felül teljesít. Bár azt kell mondanom, itt is minden napról napra változik. Az elmúlt hetekben írt a sajtó az egyik befektetésünkről (Monofix – a szerk.), ahol most úgy néz ki, hogy a tulajdonosok megtalálták a módját a cég rendbetételének: jelentős rendelésállománnyal bírnak, megállapodás kötettett a hitelezőkkel, úgyhogy itt most kivárunk. Azt azért tudni kell: a kockázati tőkepiacon egyáltalán nem szokatlan a 40, sőt a 60 százalékos bukási arány – mi ettől nagyon messze vagyunk.
– A kockázati tőkénél ugyanakkor elvárás, hogy azok az üzletek, amelyek „bejönnek”, az elbukott ügyletekre szánt pénzek visszatermelése mellett hozamot is biztosítsanak. E téren hogy áll az MFB Invest jelenlegi portfóliója?
– A bank fejlesztési tőkeprogramja egy előre meghatározott pozitív reálhozam-elvárás elérése esetén nem kíván realizálni további extraprofitot – eddig 10-15 százalékos jövedelmezőséggel terveztünk –, ám lehetőséget biztosítunk arra a partnernek, hogy amikor az üzlet igazán beindul, kivásárolhassanak bennünket. Erre a kockázati tőkebefektetők ilyen méretű cégek esetében nem hajlandóak – de ne felejtsük el, mi azért valahol az állami segítséget jelenítjük meg.
