Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a feltárt problémák nyomán elérkezettnek látta az időt, hogy állásfoglalásban egyértelműsítse a biztosítók tőkemegfelelését érintő jogszabály-értelmezéseket. A biztosítási törvény (bit.) alapján ha a biztosító pénztár vagy biztosítóegyesület részére vagyonkezelést végez, akkor szavatoló tőkéje a minimális szavatolótőke-szükségletet 100 millió forinttal kell hogy meghaladja. Amennyiben a kezelt vagyon túllépi a 2 milliárd forintot, akkor a szavatoló tőkének el kell érnie a 250 millió forintot + a kezelt vagyon 2 milliárdot meghaladó részének 1 százalékát. A PSZÁF szerint a biztosító szavatoló tőkéjét úgy kell meghatározni, hogy az a fenti két szabályelemnek együttesen megfeleljen. Amennyiben a biztosító szavatoló tőkéje eléri az egymilliárd forintot, akkor a vagyonkezelés miatt a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni.
A PSZÁF szerint a kompozit biztosítók esetében az egyes ágakra nem kell külön biztonsági tőkét számítani, mivel a bit. úgy rendelkezik, hogy az ilyen társaságok esetében a két ág minimális biztonsági tőkéjét össze kell adni. A felügyelet ugyanakkor rögzíti: az élet, illetve nem élet ágak közötti, a tőkehiány miatti tőkeátcsoportosításhoz minden esetben szükséges a PSZÁF engedélye. A felügyelet arra figyelmeztet, hogy a kompozit biztosítók alapításának tilalma, illetve a jogszabályokban a biztosítási ágak számviteli elkülönítésére vonatkozó követelmények fő indoka épp az volt, hogy az egyik ág veszteségeit ne lehessen a másik ágból (különösen a másik tartalékaiból) fedezni. A bit. szerint ha valamelyik ág vagy a teljes biztosító szavatoló tőkéje kisebb, mint az adott ág vagy a teljes biztosító (ágankénti összegzéssel kapott) minimális szavatolótőke-szükséglete, akkor a biztosítót szanálási terv készítésére kell kötelezni. Az ágankénti szavatoló tőkék összege nem adhatja a teljes biztosító szavatoló tőkéjét, hiszen a nem biztosítási tevékenység kategóriára kimutatott tőkeelemek, mint például a vagyonkezelés tőkeszükséglete – amely csak a biztosító egészére vonatkozik –, teszik szükségessé a teljes biztosító szavatoló tőkéjének meghatározását. Azt a PSZÁF is elismeri, hogy csak extrém esetekben fordulhat elő, hogy az ágak szavatoló tőkéje megfelel az előírásoknak, ám a teljes biztosítóé nem.
A törvény szerint ma már kompozit biztosító nem alapítható Magyarországon. Kivételt ez alól csak az élet ágnak a baleset és betegségbiztosítással történő kiegészítése, az úgynevezett kiskompozit biztosítók alapítása képez. A törvény szerint az életbiztosítási engedéllyel rendelkező biztosítók minimális biztonsági tőkéje 750 millió, a (nem élet ághoz sorolt) baleset és betegség ágazatok minimális biztonsági tőkéje 500 millió forint. Itt gondot okozott, hogy a törvény egyik melléklete szerint az életbiztosítók a baleset- és betegségbiztosításokat kiegészítő biztosításként külön tőkeszükséglet nélkül is művelhetnék. A félreértéseket a felügyelet azzal kívánja megszüntetni, hogy kijelenti: a „kiskompozit” biztosítók minimális biztonsági tőkéje 1,25 milliárd forint, mivel a biztosítók minimális biztonsági tőkéjét azon tevékenységek köre határozza meg, melyre engedéllyel rendelkeznek.
