A moszkvai kormányzat a bankszektorról szóló törvény módosítására készül, aminek értelmében az orosz és a külföldi részvényesek is egyenlő jogokkal rendelkeznének a banki papírok vásárlásakor. Az életbelépéshez a parlamentnek is áldását kell adnia az előterjesztésre, amit egy héttel azután mutattak be, hogy ismeretlenek meggyilkolták a jegybank első elnökhelyettesét, a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Andrej Kozlovot (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 15., 6. oldal). Kozlov utódja Gennagyij Melikjan lett, akinek épp az lesz az egyik fő feladata, hogy felügyelje a külföldiek térnyerését az orosz piacon.
Szakértők szerint a lépés egyértelműen a külföldi felvásárlások felfutását hozza majd magával a dinamikusan bővülő orosz pénzügyi piacon, és jót tehet a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott orosz tárgyalásoknak is. Az eddig érvényes szabályozás értelmében a külföldiek csak akkor vásárolhattak részesedést orosz bankban, ha azt a jegybank engedélyezte. Az engedélyezési eljárással elsősorban az volt a probléma, hogy túl bonyolult volt, illetve kötelezővé tette a teljes tulajdonosi lista közzétételét, ami befektetési alapok esetében érthető módon jelentős nehézséget okozott. A módosítás értelmében a külföldieknek és az oroszoknak is bejelentési kötelezettsége van a központi bank felé egy százalék fölé kúszó részesedés vásárlása esetén, 10 százalék fölötti pakett tulajdonlásához pedig jegybanki engedély szükséges.
Becslések szerint 2006-ban csaknem megduplázódott a lakossági hitelezés Oroszországban, ami megmagyarázza, miért olyan jelentős a külföldiek érdeklődése az orosz bankpiacon. Szakértők szerint ennek ellenére egyelőre nem lehet olyan áttörő felvásárlási hullámra számítani, mint amilyet korábban Közép-Európában lehetett tapasztalni. Ennek az az oka, hogy Oroszországban a jó megtérüléssel kecsegtető nagybankok nemigen szándékoznak külföldi tőkét bevonni, az erre hajlandó kisebb pénzintézetek pedig nem annyira vonzó felvásárlási célpontok.
Kolozsi Pál