Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi időben gőzerővel kezdtek hálózatuk bővítésébe a bankok. Ez érthető törekvés, ha belegondolunk: Magyarországon a takarékszövetkezetek fiókjaival együtt a spanyolországi ezerrel szemben 3500 lakosra jut egy bankfiók (Ausztriában ez a mutató 1500). Kérdés persze, hogy ma is olyan hagyományos egységekre van-e szükség, mint amilyenekből a régebben alapított hálózatok állnak. A korábbi feltételezések a bankfiókok „haláláról” alaptalannak bizonyultak, mára – hangsúlyozták a CIB Banknál – Nyugat-Európa is felismerte, hogy fiókhálózat nélkül nem lehetséges a keresztértékesítés, ezért a fiókokat tranzakciót végző egységekből fokozatosan értékesítési pontokká alakítják. Az új trend az úgynevezett többcsatornás értékesítési modell, melyben az egyik legfontosabb szereplő (a call-center, az internet és például az ügynökhálózat mellett) a bankfiók.
Az OTP Bank 400 bankfiókjával – amelynek mintegy negyede Budapesten, háromnegyede vidéken működik – országos szinten a nagybankok teljes hálózatának harmadát birtokolja. A legnagyobb magyar bank ezt a versenyelőnyt szeretné maximálisan kihasználni, növelve a keresztértékesítést. Az OTP, amellett, hogy a korábbiakhoz hasonlóan az idén is elsősorban meglévő fiókhálózatának felújítására koncentrál, tucatnyi új fiók nyitására is készül.
A legnagyobb fiókhálózatot persze a takarékszövetkezetek birtokolják. Az OTSZ közelmúltban végzett felmérése szerint a takarékszövetkezeti integráció fiókjainak száma 1581, ebből 1482 kirendeltség teljes körű szolgáltatást nyújt, 99 fiók pedig elsősorban a lakossági betétek kezelésével foglalkozik (ehhez hozzáadódik az integrációhoz nem csatlakozott takarékszövetkezetek 176 kirendeltsége). A takarékszövetkezetek kirendeltségeinek kétharmada ötezer főnél kisebb lélekszámú településen található, azokban a vidéki falvakban, kisvárosokban, ahová a kereskedelmi bankok nem telepítettek fiókot. Az 1581 fiókból 1065 ezeken a településeken van, míg a kereskedelmi bankok összesen 45 fiókot nyitottak ott. Úgy tűnik, hogy a Raiffeisen Banknál a dinamikus hálózatbővítés már eljutott arra a szintre, amikor a fióknyitásokkal a területi lefedettséget szeretnék javítani, így jellemzően egyre kisebb településeken jelennek meg. A bank szakembereinek várakozásai szerint ezek a bankfiókok már kifejezetten a lakossági ügyfelek igényeire specializálódnak, miközben az önkiszolgáló terminálok szerepe folyamatosan nő. Az intenzív hálózatfejlesztés folytatódására számít Ábrahám András, a K&H Bank lakossági hálózatirányítási vezetője is. Mivel egy fiók nyitása – fejtette ki – jelentős beruházási költségterhet ró a bankra, a közeljövőben elérni kívánt települések pedig méretükből fakadóan kisebb piaci potenciállal rendelkeznek, valószínűleg előtérbe kerülnek a specializáltabb, egyszerűbb, olcsóbb megjelenési formák, ahol egyes szolgáltatások egyáltalán nem, vagy csak időben korlátozva lesznek elérhetőek, igazodva a helyi piac igényeihez.
