Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Fővárosi Bíróság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a Patika Egészségpénztárt kétmillió forintra büntető határozatát jogerősen hatályon kívül helyezte – tájékoztatta lapunkat a kassza vezetője, Lukács Marianna. Az ügy előzménye, hogy a felügyelet 2005. júliusában célvizsgálatot tartott a pénztárnál (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 8.). A felügyelet a pénztár által finanszírozott szolgáltatások bizonylati alátámasztottságáról, illetve ezek belső ellenőrzéséről akart meggyőződni. A Patika azonban visszautasította a felügyeleti képviselők azon kérését, hogy a pénztári szolgáltatások 2004. január 1. és július 18. közötti teljes elektronikus adatbázisát megkapják az ellenőrök. A kassza azzal érvelt, hogy a tagok egészségügyi adataira vonatkozó információkat azonosításra alkalmas módon nem adhat ki, saját szabályzatai, illetve az egészségügyi adatok védelméről szóló törvény alapján. A PSZÁF akkori határozatának indoklásában kifejtette: a felügyelet a pénztártörvény értelmében jogosult a helyszínen kívüli vizsgálatra, vagyis elviheti az adatokat. Álláspontjuk szerint a törvény azon pontja, amely szerint a feladatkörében eljáró felügyelettel szemben a pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn, olyan felhatalmazás, amely alapján az egészségügyi adatok védelméről szóló törvény is lehetőséget ad az adatkezelésre közigazgatási eljárás lefolytatása miatt. Lapunknak a bírságot kirovó határozat meghozatalát követően a felügyeleten hangsúlyozták: a vizsgálat természetszerűen nem az orvosi adatokra lett volna kíváncsi. Több olyan adat is napvilágot látott, amely szerint sok pénztár az egyébként is liberális egészségpénztári szabályozásnál is „rugalmasabban” jár el a számlabefogadáskor, ennek a gyakorlatát akarták kontrollálni a Patikánál (is).
A Fővárosi Bíróság ítéletének érdekessége, hogy elsősorban nem az alapvető konfliktust kifogásolta. A végzés indoklásában úgy tűnik, hogy a bírság visszafizetésére a felügyeletet éppen annak (mindenható?) hatóságként való fellépése miatt kötelezte. A felügyelet szerint az adatkezeléssel kapcsolatos aggályokat a pénztár előre jelezhette volna akár az ombudsmannak, akár a PSZÁF-nak, hiszen a célvizsgálatról – és az annak kapcsán kért adatok köréről – 14 nappal a vizsgálati időpont előtt értesítést kapott. A bíróság azonban úgy látta, hogy a június 28-án küldött tájékoztató levél „nem tekinthető konkrét iratanyagnak”. Az ítélkező testület is csak a július 19-én felvett jegyzőkönyv alapján tudta megállapítani – olvasható a végzésben –, hogy melyek voltak a PSZÁF képviselői által a megérkezésükkor kért adatok. A felügyelet ráadásul „nem tanúsított együttműködő magatartást az eljárás során”, mivel egyszerűen figyelmen kívül hagyta, hogy a Patika még a vizsgálat napján tájékoztatta, mikor és milyen módon tudnák a kért információkat megadni. (A pénztár egyébként július 29-én átadta az érintett időszak patikai költéseinek – személyazonosításra alkalmatlanná tett – bizonylatait, így a vizsgálat végül – további szankció nélkül – lezárult.)
