Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankszektor tavalyi, közel húszszázalékos profitbővülése elsősorban a nagybankoknak köszönhető – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett, a piaci szereplők adatszolgáltatása alapján készített előzetes számsorokból. Az adózás előtti eredmény ebben a csoportban majdnem harminc százalékkal nőtt, miközben a szakosított hitelintézeteknél közel tízszázalékos visszaesés következett be. Érdekes megvizsgálni a nyereséghez hozzájáruló tényezők alakulását is. Itt is a nagybankok jó érdekérvényesítő képességét érzékelhetjük, hiszen – verseny ide, verseny oda – a jelentős piaci súllyal rendelkező hitelintézetek a kamatkülönbözet és a felszámított jutalékok révén egyaránt szépen tudtak gyarapodni. A jutalékoknál jeleskedtek a középbankok is, de ebben a csoportban alig nőtt a kamateredmény (ami a betétekre fizetett és a hiteleknél felszámított kamat egyenlegét mutatja). A jutalékeredmény a kisbankoknál a tavalyi pozitív szám után egyenesen negatívba fordult. Ez azt jelenti, hogy többet fizettek ki (például üzletszerzési) jutalékként, mint amennyit az ügyfelektől be tudtak szedni. Azt azonban el kell ismerni, hogy a nagybanki csoport nem hagyatkozott kizárólag kamatmarzs- és jutalékbevételeire, profitját más módszerekkel is próbálta hizlalni. Az is tény persze, hogy például az általános igazgatási költségeket kivétel nélkül minden csoport igyekezett kézben tartani, amit az is bizonyít, hogy ezen a téren a növekedés mindenütt jelentősen alulmúlta a piaci aktivitásét.
A bankokban dolgozók létszáma tavaly az előző évihez képest hat százalékkal emelkedett. A szektor már majdnem harmincezer embernek ad munkát. A tavalyi 1636 fős gyarapodásból nominálisan persze leginkább a nagybankok vették ki a részüket, míg a létszámdinamika terén a szakosított hitelintézetek és a középbankok jeleskedtek, az állomány ezeknél 12-14 százalékkal nőtt. Közben pedig a mérlegfőösszeg 2005. évi növekedése 70 százalékban a nagybanki csoportnak volt köszönhető. Ezen a téren a leggyengébb eredményt (9 százalék) éppen a középbankok hozták. Ennek következtében a létszámhatékonyság (az átlagos állományi létszámra jutó mérlegfőösszeg) kizárólag ebben a csoportban csökkent. Az ilyen módon mért hatékonyságukon a legjobban a kisbankok tudtak javítani. Más azonban a kép akkor, ha a hatékonyságot az adózás előtti profit alapján számoljuk. Ez a mutató meggyőzően kizárólag a nagybanki csoportban emelkedett. Az egy főre jutó profit a kisbankoknál gyakorlatilag stagnált, míg a szakosított hitelintézeti körben egyenesen zuhant (21 százalékos volt a visszaesés).
A minősített állomány (ez a nyereség szempontjából költségelem) alakulását is érdemes áttekinteni. A problémás követelések minősítési kötelezettség alá tartozó állományhoz viszonyított aránya a szektor egészében három százalékponttal, nyolc százalék fölé nőtt. Különösen drasztikus (több mint háromszoros) a növekedés a kisbankoknál. A számok tükrében azonban 2004-hez képest tavaly jelentősen romlott a nagybankok hitelportfóliója is, az előbbi mutató hatról tíz százalék közelébe emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az adósok fizetési fegyelme és készsége 2004-hez képest romlott, de a többi tényezőt figyelembe véve az sem zárható ki, hogy a nagybankoknál – esetleg az indokoltnál valamivel szigorúbb minősítések segítségével – még mindig vannak profittartalékok.
