Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biztosítási alkuszok (brókerek) feladata, hogy megbízójuk érdekeit minden esetben messzemenően szem előtt tartva, a megbízójuk számára legjobb biztosítást keressék meg a piacon és azt közvetítsék a megbízóhoz. A független biztosítási alkuszt épp az különbözteti meg a biztosítási üzletkötőtől, hogy nem csupán egy cég termékeiből próbálja meg az ügyfél számára ideális megoldást megtalálni, hanem az ügyfél igényei alapján igyekszik a piacon fellelhető összes lehetőség közül a legmegfelelőbbet ajánlani. Abban persze állandó vita van a magyar biztosítási piacon, hogy tisztább helyzet lenne-e az, ha az alkusz nem a biztosító által fizetett jutalékot kapná a közvetítői munkájáért, hanem „élesben” a megbízó ügyfél fizetné a munkáját, vagy legalább pontosan tájékozódhatna, hogy egy-egy közvetített szerződés mennyit is hoz tanácsadó-közvetítő partnere konyhájára.
Az ellentmondások mára a korábbinál is élesebbé váltak. A döntően a gépjármű-értékesítésben érdekelt lízingcégek ugyanis sorra hozzák létre saját biztosítási brókercégeiket, amelyek aztán a kereskedői partnereknél autót vásárló ügyfeleknek biztosítást is ajánlanak. Ez így teljesen rendben is lenne.
Ugyanakkor számos ügyfélben visszatetszést kelt, amikor például egy káresetnél az adott alkuszcég levélpapírján üzen számára a finanszírozó (amely alapesetben ugyanakkor a brókercég tulajdonosa is egyben), hogy a finanszírozó addig nem hajlandó kiadni a kárrendezés, a javítás elindításához szükséges meghatalmazást, amíg az autótulajdonos nem rendezi összes biztosítási kinnlevőségét.
Ez az eljárásrend életszerű lenne olyankor, amikor az ügyfél saját maga törte össze a kocsiját és nem (vagy nem időben) fizette be a casco biztosítás díját. Ugyancsak elfogadható a visszatartás, ha az ügyfél magával a lízingrészletekkel tartozik. Ám a tapasztalatok szerint ilyen jellegű levélre akkor is számítani kell, amikor a kárrendezést a vétkes fél kötelező felelősségbiztosítójának kell finanszíroznia – vagyis a kár casco biztosítás nélkül is rendezhető. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy hibás a hazai biztosítótársaságok gyakorlata, amely minden ilyen esetben is előírja a finanszírozó cég engedélyének beszerzését a javítási munkák megkezdéséhez. Sokak szerint csak olyan esetekben kellene bevonni a finanszírozót, amikor nem közvetlen helyreállítás történik, hanem (mondjuk totálkár esetén) kárkifizetésre kerül sor.
Az alkuszcégek is a „piacról” élnek, számukra is fontos, hogy minél több megbízást tudjanak elvállalni – magyarázza Papp Lajos, az Eurorisk Kft. vezetője, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Számos esetben a brókercégek egyéb ügyviteli feladatokat is átvállalnak – amiből további bevételre tehetnek szert. Ezért általános a finanszírozók által életre hívott alkuszcégek esetében, hogy együttműködési megállapodás alapján a finanszírozó megbízottjaként az alkusz adja ki a meghatalmazásokat a káresemények bekövetkeztekor. Ez a legtöbb esetben az ügyfél számára is jó, hiszen jelentősen felgyorsítja az ügymenetet, gyorsabban kezdhető meg a munka.
