Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a tőkefinanszírozás területén nem tud és nem is akar eltekinteni attól, hogy a legszigorúbb nemzetközi szakmai szabályok szerint szűrje meg azokat a vállalkozásokat, amelyek fejlesztési tőkét kaphatnak a pénzintézettől. Mint azt Tzvetkov Julián, a bank ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta, az MFB állami tulajdonban működő pénzintézetként kiemelt feladatának tekinti, hogy minden üzleti döntése transzparens, átlátható legyen. Az EU kínosan ügyel ugyanis arra, hogy a piaci versenyt ne torzítsák el állami támogatások vagy piacidegen befektetési gyakorlat – nyilatkozta a szakember.
A bank a tőkeprogramba csak olyan vállalkozásokat tud bevonni, amelyek legalább két teljes évre visszatekintő pénzügyi beszámolóval rendelkeznek, nyereséget tudnak felmutatni vagy jelentős reorganizációt követően már rövid távon nyereségesek. A befektetési ajánlatok befogadása, a döntés-előkészítés egy ötlépcsős ellenőrzési és döntési folyamatsoron fut keresztül, amelytől egyetlen projekt esetében sem tekint el a bank. A formai igények betartása az ügyfeleknek is érdeke. A jó partneri viszony rövidebb átfutási időt eredményezhet, így akár 3–5 hónap alatt lezáródhat egy-egy minősítési folyamat és sor kerülhet a tőkeemelésre.
Az MFB nem hagyományos kockázati tőkebefektetőként veszi ki a részét a folyamatokból, hanem fejlesztési tőkebefektetéseket hajt végre, viszonylag kis kockázatú cégekben, projektekben, kizárólag fejlesztési célokat finanszírozva. A megtérülést elsősorban a cégek értékének növekedésében keresi, épp ezért nem is specializálódik egyetlen területre, iparágra sem – emlékezetett a Venture Capital jellegű tőkebefektetések egyik főbb ismérvére az ügyvezető igazgató. A bank ezért sokszor kér fel külső, független szakértőket a tőkebefektetésre szoruló vállalkozás piaci helyzetének, az iparág lehetőségeinek felmérésére. Az így előminősítésen átesett vállalkozásoknak ezt követően kell alávetniük magukat az úgynevezett due diligence folyamatnak: hozzá kell járulniuk, hogy tevékenységüket, üzleti életüket teljes körű, független pénzügyi, adó-, jogi és környezetvédelmi átvilágítás alá vegye az MFB. A külső cégek által jellemzően 3–5 hét alatt kialakított vélemény alapján a bank konkrét javaslatokat tesz az üzletviteli folyamatok korrekciójára vagy a hiányosságok pótlására, amely így már feltétele lesz az MFB tőkebefektetésének. Ezzel mindkét felet védi a bank – állítja Tzvetkov Julián, aki nem tagadja, nemcsak kötelességük, céljuk is, hogy e szigorú feltételrendszerrel hozzájáruljanak a magyar gazdaság kifehérítéséhez.
A bank hangsúlyosan nem a hagyományos kockázati tőkebefektető cégek modelljét követi a befektetések során: épp ezért csak kisebbségi részesedés vásárlásáról hajlandó tárgyalni, s minden szerződés esetében mindkét fél számára biztosítja a kilépés lehetőségét (put és call opció). Az opciós feltételek nem teljesítése, illetve bekövetkezése esetén az MFB így jogot kap arra, hogy részesedését eladhassa. Ám egy jó befektetési döntés kapcsán fellendülő vállalkozás tulajdonosai számára is nyitott az út, hogy az előre meghatározott exit-lehetőséget kihasználva kivásárolják az „állami” tőkéstársat, a bank számára megtérülést biztosító felár mellett. A bank megtérülési elvárásai – a kockázatokkal arányban – is lényegesen mérsékeltebbek a private equity alapon tőkésített cégekhez képest: a pénzintézet lényegében az iparági lehetőségekhez és a kockázati szinthez igazítja minden esetben a megtérülési terveket, ráadásul hajlandó a kockázati tőketársaságoknál hosszabb, akár 5–12 éves időtávban gondolkodni.
