Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a múlt héten közzétette a tavalyi és az öt év alatt átlagosan elért magán-nyugdíjpénztári hozamokat. Ez az első alkalom, amikor az új szabályozásnak megfelelően az érdeklődők nem csak egy, hanem öt év teljesítményét is megtudhatják a különböző kasszáknál. A számok alapján most az eddigieknél pontosabb becslést adhatunk arról, hogy a tagok nyugdíjra szolgáló pénze között a kassza teljesítményétől függően mekkora különbségek lehetnek. Havi 20 ezer forintos befizetés esetén (feltételezve, hogy ez az öt év során nem változik) a számlán hozamok nélkül 1,2 millió forint gyűlik össze. Az elmúlt öt év pénzromlását körülbelül 200 ezer forint kompenzálná. Ennél egyébként kivétel nélkül minden kassza jobb eredményt ért el. A legrosszabbul teljesítőnél azonban a plusz (tehát a reálhozam) mindössze 82, míg a legjobbnál 223 ezer forint. Kérdés persze, hogy ilyen vagyongyarapodással végül mennyire lehetnek elégedettek a majdani nyugdíjasok. Az egész szektorra számított reálhozam ugyanis nem érte el a négy százalékot. Ez pedig a hozamszinteket is figyelembe véve elég soványkának tűnik.
A pénztárak teljesítményét persze nem lehet generálisan értékelni. Ez olyan lenne, mintha körtét és almát vetnénk össze, mondván: az is gyümölcs. Nem mindegy ugyanis, hogy a kassza portfóliójának milyen az összetétele. A befektetési politikák kialakításakor még szinte lehetetlen megítélni, hogy merre halad majd a piac, a menet közbeni váltásokra viszont meglehetősen korlátozott a lehetőség. Tévedés ne essék, ha a pénztárak saját maguk által meghatározott referenciahozamát (ez az előre meghatározott struktúrának megfelelő irányadó mutatókat tartalmazza) nézzük, akkor sem sokkal szebb a kép.
Az ötéves hozam alapján abszolút sereghajtó Uniqa például az általunk fellelt minden évben (2002-től 2005-ig) mélyen alulteljesítette saját irányadó indexét is. A most 10,24 százalékos ötévi átlaghozammal az első helyen végzett Életút 2003-ban nem szolgáltatott adatot a PSZÁF-nak, az előző évben pedig elmaradt saját referenciahozamától. A szintén dobogós Dimenziónál viszont ezek a számok igen ügyes vagyonkezelőkre utalnak. Tavaly egyébként csak hat kassza teljesítménye maradt el a saját referenciahozamától, tucatnyi pénztár túl tudta teljesíteni azt.
Az ilyen szempontból durván rossz mutatót produkáló Quaestornál – tudtuk meg Ferenczi Beatrix szóvivőtől – az előző évre a magyar részvények portfólión belüli arányát 25 százalékban határozták meg, de a vagyonkezelő úgy döntött: túl kockázatos lenne ennyi részvénnyel egyszerre feltölteni az állományt. A fokozatos vásárlás következtében a kassza nem részesülhetett olyan arányban a tőzsdei emelkedésből, mint azt befektetési politikája (és az ezt tükröző referenciahozam) indokolta volna. Ferenczi egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy az utolsó negyedévben, amikor a pénztár portfóliója már az eredetileg meghatározott arányokat mutatta, sikerült túlteljesíteniük a referenciaindexet.
