Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az önkormányzati üzletágban jelentős felfutásra számítanak a bankok (NAPI Pénzügyeink, 2006. március 2.), de számtalan problémát is látnak ezen a területen. Ezek között több olyan is akad, amely az alapcélok érvényesülését is meggátolhatja. A 2007–2013-as EU-s költségvetéstől nagyon sokat várnak az önkormányzatok, de sok a bizonytalanság a finanszírozás terén. Nehéz Bea, az Erste önkormányzati üzletágának igazgatója a beruházásra fordítható önkormányzati saját bevételek szűkülését, a bevételi lehetőség körüli bizonytalanságot (elsősorban az egyik legnépszerűbb és legnagyobb saját bevételi volumeneket produkáló iparűzési adó miatt) említette. Mint kifejtette: gond az is, hogy az államtól rendkívül hosszú döntési folyamatban szerezhetők meg a beruházási források, a rendszerek széttagoltak és nincsenek egymással összhangban. Az önkormányzati hitelfelvételt a jogszabályok korlátozzák – sorolta még a kifogásokat –, az önkormányzati garanciarendszer pedig kezdetleges. A szakembernek meggyőződése, hogy ha a soron következő kormány az önkormányzatokkal együttműködve nem tudja ezen problémákat megoldani, a jelenlegi formában működő önkormányzati rendszer nem lesz képes az uniótól lehívható fejlesztési források hatékony felhasználására.
Lapunk kérdésére a K&H Banknál is aggodalmuknak adtak hangot a jövőt illetően. Az önkormányzati szektor folyamatosan alulfinanszírozott, a közigazgatási reform húzódik, ezért a jelenlegi rendszer nem kellő hatékonysággal és csak drágán tud működni, a fejlesztéseket (támogatott projekt önerejét) jellemzően csak hitelekből tudják vállalni a települések.
Hasonlóan a források szűkösségére vezethető vissza az, hogy az önkormányzatok nem vagy nem eleget költenek a későbbi pályázataik előkészítésére (tervek, engedélyek). A második nemzeti fejlesztési terv végrehajtása során a szektorba érkező pénzek felhasználásának így a bank véleménye szerint reális gátja lehet az önkormányzati önerő finanszírozása.
Az OTP-nél úgy vélik, hogy a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztése a pénzügyi szolgáltatásokra megnehezítette mind az önkormányzatok, mind a bankok helyzetét, illetve sokkal költségesebbé tette az eljárást, miközben tényleges előnyöket nem hozott. A bank szakemberei szerint ráadásul az év eleji törvénymódosítások megmutatták, hogy érdemi változás nem várható a közeljövőben ezen a téren. Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának vezetője is a közbeszerzési törvény hiányosságait panaszolja. A hitelek kamatai ugyan csökkentek némileg, a drága és hosszú eljárások viszont nehezítik az önkormányzatok napi életét. Úgy látja, hogy miközben a pénzügyi szolgáltatások tekintetében nincsenek végrehajtási rendeletek, sok a szakszerűtlen kiírás, egyre több ügy kerül a döntőbizottság elé. Ugyanakkor a pénzügyek kezelése mindig bizalmi kérdés is volt és sokat számított a szolgáltatások minősége. Közbeszerzésnél azonban ami nem számszerűsíthető, az nem lehet bírálati részszempont. Így előfordulhat, hogy „alacsony” áron nagyon rossz szolgáltatást vásárol az önkormányzat, ami számára csak akkor derül ki, ha már szerződésen belül van. A CIB önkormányzati üzletágának vezetője, Brenner Zsuzsa is azt panaszolja, hogy nem eléggé érvényesülnek a piaci viszonyok. Szerinte azonban másutt kellene keresni a hibát. A helyhatóságok kényelmi, illetve egyéb szempontok miatt váltanak nehezen bankot és a bankváltásnál gyakran nem a legkedvezőbb ajánlatot választják.
