Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kötvénykibocsátás az OTP Bank szakemberei szerint bonyolultabb, nagyobb előkészítést igénylő és drágább tranzakció, mint a hitelfelvétel, ezért nem tudott ennek gyakorlata elterjedni az önkormányzatok körében. Annak ellenére, hogy határozott előny lehet, hogy ez a finanszírozási forma elvileg nem közbeszerzés-köteles tevékenység. A kötvénykibocsátás egy hosszú futamidejű és alacsony költségű forrásbevonási forma lehetne, amely – mint Nehéz Bea, az Erste önkormányzati igazgatója hangsúlyozza – az elmúlt évek kedvezőtlen pénzpiaci folyamatain (magas hitelkamatok, illetve magas befektetői hozamelvárások) túl az önkormányzatok számára rendkívül kecsegtető kondíciójú MFB-hitelprogram miatt nem volt gyakori a közelmúltban. A kötvénykibocsátás ráadásul a lebonyolítást, illetve a dokumentációt figyelembe véve is a drágább beruházásfinanszírozási formák egyike, ami csak bizonyos (mintegy félmilliárd forintnyi) forrásigény esetén éri meg a ráfordításokat. Nehéz szerint nem népszerűsíti a kötvénykibocsátást az sem, hogy az önkormányzati kötvényeknek továbbra sincs másodlagos piaca, ezáltal korlátozott a forgalomképességük is.
Az OTP Banknál egyenesen úgy látják, hogy amíg ez a másodpiac nem fejlődik megfelelő szintre, nem is várható a kötvények szélesebb körű kibocsátása. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ebben a kérdésben egyáltalán nem érzi érintettnek magát, mint ugyanis M. Tóth László ügyvezető elmondta: a takarékszövetkezetek önkormányzati ügyfelei jellemzően a kétezer fő alatti lélekszámú települések. Ezeknek a településeknek pedig a tulajdonukban lévő ingatlanok értékesítésén túl – amelyek közül a mobilizálhatóakat a rendszerváltás óta eltelt 15-16 évben már eladták – nincs potenciális lehetőségük saját erőből forrásaik bővítésére, így nincsenek számba vehető leköthető fedezeteik hitelek felvételére, kötvények kibocsátására sem.
A kötvénykibocsátásnak – mondja a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának vezetője, Keményné Koncz Ildikó – volt egy nagyon kedvező időszaka néhány évvel ezelőtt, de azután megváltoztak a pénzpiaci körülmények, és valahogy el is felejtődött ez az instrumentum. A szakember azonban úgy látja, hogy néhány önkormányzat kezdi ismét ez a megoldást választani, különösen olyan beruházások finanszírozása esetén, amely bevételt termel. Ezek a bevételek jelenthetik a későbbiekben – a kötvény lejáratakor – a visszafizetés forrását. A CIB szakembere, Brenner Zsuzsa szerint ma már az a legnagyobb gond, hogy az önkormányzatok többsége nem nagyon ismeri a kötvénykibocsátás előnyeit. Véleménye szerint azonban ezen a téren van előrelépési lehetőség, nem ártana például egy erős marketing. A HVB főosztályvezetője, Hemberger András is azt gondolja, hogy a pénzpiacok fejlődésével ennek a konstrukciónak a jövőben az eddiginél nagyobb szerep juthat.
