Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország 2007-től az uniós támogatások ugrásszerű növekedésére számíthat, a források elosztása pedig döntően régiós intézményrendszeren keresztül történhet. A támogatásokhoz kapcsolódó önrész és a beinduló beruházások előfinanszírozási igénye miatt ebbe a folyamatba a bankok a jelenlegi szerepvállalásnál szükségszerűen sokkal nagyobb mértékben fognak bekapcsolódni – véli az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője, M. Tóth László.
Ebből a tortából pedig a korábbi hagyományos önkormányzati számlavezetők mellett (elsöprő arányban az OTP Bank, de már korábban némi teret nyerve a Raiffeisen és az Erste) mind több hitelintézet szeretne hasítani magának egy-egy szeletet.
Nagyon erős a verseny az önkormányzati piacon, ezért személyes kapcsolattartás révén, illetve a pályázati kiírások figyelésével kell megtalálni az ide bejutásra a lehetőséget – állítja Brenner Zsuzsa, a CIB Bank önkormányzati osztályának vezetője, aki szerint ebben a kereskedelmi bankok esélyei közel sem egyenlőek. A helyi jelenlét (a fiókok), a meglévő kapcsolatok ugyanis igen erős kötődést jelentenek, az árak rendkívül alacsonyak, ráadásul gyakran nem piaci szempontok érvényesülnek a közbeszerzési kiírások során.
A számlavezetési és a finanszírozási szolgáltatások a közbeszerzési értékhatárt elérő ügyleteknél – az OTP Bank tapasztalatai szerint – általában önálló pályáztatás tárgyát képezik. A legnagyobb magyarországi banknál úgy látják, hogy az egyes pályázatokon a verseny teljesen nyílt, nincs jelentősége, hogy a kiírónak melyik bankkal állnak fenn korábbi ügyletekből származó bankkapcsolatai. Az önkormányzatok számlavezetésre csak akkor írnak ki pályázatot, ha a közbeszerzési szabályok – például a szerződés lejárta miatt – kötelezővé teszik azt, a határozatlan idejű szerződések esetében nem jellemző a változtatási szándék. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő ügyleteknél nincs pályáztatási kötelezettség, ezért az önkormányzat – amennyiben elégedett vele – általában számlavezetőjétől veszi igénybe a hitelt is.
Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának vezetője úgy látja, hogy az önkormányzatok számlavezetése és finanszírozása egyre inkább elválik egymástól. Nagyon kevés önkormányzat van, amelyik a számlavezetést úgy pályáztatja meg, hogy abban a meglévő hitelállomány átvállalása vagy a későbbi esetleges hitelfelvétel is szerepelne. Természetesen – tette hozzá – más a helyzet a folyószámlahitellel, ami része a számlavezetési pályázatnak. Keményné szerint sokkal több hitelintézet pályázik a hiteltenderekre, mint a számlavezetésre.
A települések számára az utóbbi időben határozottan megnyílt a „hitelcsap”. A K&H Bank, amely közel kétszáz önkormányzattal áll üzleti kapcsolatban, a legkedveltebbnek az MFB önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitelprogramját látja, annak kedvező kondíciói (20–25 év futamidő, árfolyamkockázat nélküli EURIBOR-alapkamat) miatt. A mintegy negyven önkormányzattal hitelkapcsolatban álló, közel 20 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkező CIB-nél – több más bankhoz hasonlóan – is ezt a konstrukciót emelték ki. Hemberger András, a HVB Bank főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy az uniós források önkormányzati igénybevételét jelentősen segíteni fogja a Hitelgarancia Rt. új szolgáltatása, amely a bankok számára a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat vonzóbb ügyféllé és elfogadható kockázatú adóssá teszi. Csak az önkormányzatok területén működő víziközmű-társulatoknak nyújtott hitelek állománya mintegy 20 milliárd forintra rúg a Raiffeisennél. A települések teljes hitelösszege egyébként ennél a banknál 43 milliárd forintnyi, de a betétállomány is kitesz ennyit. Az Erste, amely Nehéz Bea önkormányzati üzletág-igazgató szerint mára annak az öt-hat banknak az egyike, amely az önkormányzati piac stabil szereplőjének számít, úgy látja, hogy pénzügyi szolgáltatások tekintetében továbbra is a finanszírozási termékek vezetik a versenyt.
Akadnak azért olyan szereplők is, amelyek a számlavezetés terén elért eredményeikre lehetnek büszkék. A takarékszövetkezeti integráció mára ezen a téren közel húszszázalékos piaci részesedést mondhat magáénak, ami M. Tóth László szerint különösen annak tükrében számíthat jelentős sikernek, hogy 1999-ben a részesedésük még nem érte el a 6 százalékot sem, ami 188 önkormányzat számláját jelentette. Örvendetesen fejlődik az önkormányzati betétállomány is, amely 2005 végén 14,6 milliárd forint volt (a hitelállomány ugyanekkor 5,2 milliárd forintot tett ki). Az önkormányzati számlavezetés az ügyvezető szerint nem az általa elérhető pénzben mérhető eredmény miatt fontos. A számlavezetés önmagában majdhogynem „nullszaldós” az alacsony számlavezetési díjak, az önkormányzatokat az átmeneti nehézségeken átsegítő hiteligények kielégítéséhez kapcsolódó kamatok miatt. Az igazi haszon a település, a vidék fejlesztésének beindulásával, a fejlesztési programok kapcsolódó forrásigényének kielégítésével, a helyi vállalkozások, családok, megerősödésével, a munkahelyek teremtésével jár együtt, hiszen ezzel erősödik a kereslet a pénzintézeti szolgáltatások iránt. Tapasztalat, hogy egy-egy település számlavezetésével megnő a bizalom, egyre többen veszik igénybe a takarékszövetkezetek szolgáltatásait.
Panaszra egyébként a piacát ezen a területen folyamatosan vesztő OTP Banknak sem lehet oka. A számlavezetésnél az önkormányzatok költségvetési összege alapján mintegy 80 százalékot birtokolnak. Az OTP 151,3 milliárd forintos tavalyi önkormányzati betétállománya 63,4 százalékos, a 127,3 milliárd forintos hitelállomány pedig 52,7 piaci részesedést jelent.
