Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alaptalannak bizonyultak az előzetes félelmek – 2005 is sikerévként kerül be a hazai pénzintézetek történetébe. A gyorsjelentését eddig közlő kilenc kereskedelmi bank adózás előtti eredménye 30,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Érezhető viszont a banki különadó hatása, az összesen 281 milliárd forintos adózás utáni eredmény a 2004-es 46 százalék feletti szinthez képest 25,7 százalékos éves dinamikát mutat. Érdemes megemlíteni, hogy a vizsgált bankok közül a komoly fejlesztéseket végrehajtó Budapest Bank már adózás előtt, az egyebek mellett a márkaváltás költségeivel is megküzdő K&H Bank pedig az adózott eredmény terén volt képtelen megismételni 2004-es teljesítményét. A szektor átlagát az OTP-csoport javította fel jelentősen – a bank 159,3 milliárdos adózott eredménye a kilenc bank összprofitjának immár 56,7 százalékát teszi ki, szemben az egy évvel ezelőtti 56,3 százalékos szinttel.
Alapvető átrendeződés figyelhető meg a jövedelemszerkezeten belül: míg a pénzintézetek növekedésüket 2004-ben egyértelműen a nettó kamatbevételeknek köszönhették – az általunk vizsgált bankok esetében a növekedés 38,4 százalékos volt –, addig 2005-ben a kamatsoron már csak szerényebb, 11,4 százalék volt a bővülés. Ez persze érthető: a szűkülő alapkamat a marzsokat is összenyomja – még ha a szakemberek szerint ezen a téren jóval lassúbb is a változás, mint azt korábban feltételezték. Ami nem jött a kamatoldalon, azt – a nyugati példákon tanulva – bankjaink a jutalékoldalon igyekeznek behozni. A kamatkánaánban a pénzintézetek csak 7,6 százalékkal növelték nettó jutalékbevételüket, az elmúlt év során azonban a meghatározó bankok díjnövekménye 36,4 százalékos volt. Visszaesésről egyedül – az állományátruházás kapcsán – az ÁÉB számolt be, a többi bank árazótestületének bizony jól fogott a ceruzája, amikor a szolgáltatások díjairól volt szó. Sok bank rossz néven vette, amikor 2004 elején lapunk arról cikkezett, hogy a jutaléksoron igyekeznek majd a bankok behozni a kamatadó kellemetlen hatását – az adatok minket igazolnak. A jutalékbevétel a legjobban az Ersténél bővült, de 42,4 százalékos volt a kamateredményein is szépen javító OTP Banknál is. A két „win-win” pozícióban lévő – a kamaton és a jutalékon is jelentős nyereséget bezsebelő – bank közé az Erstétől alig lemaradó, 62 százalékos jutalékugrást produkáló Raiffeisen férkőzik be, a többiek 12–25 százalék közötti jutaléknövekményről adtak számot.
Az ugrásnak köszönhetően a jutalék jellegű bevételek aránya a 2004. június végi 20,1 százalékról 2005. decemberére 24,2 százalékra erősödött. A „legnyugatiasabb” bevételi struktúrát az IEB mondhatja magáénak – itt a nettó jutalékbevétel a kamat jellegű bevételek 31,4 százalékát éri el. A Raiffeisen 19,9 százalékos jutalékaránya kellően megalapozza, miért is lépett ilyen „keményen” a bank 2005-ben a jutalékoldalon.
Furcsa kettősség látszik a költségek tekintetében: a hálózatbővítésben érdekelt bankok igen komoly költségnövekményt kénytelenek kigazdálkodni – míg a CIB büdzséje 32,8, a Raiffeisené 30,6, az Erstéé 42,7 százalékkal nőtt, addig a K&H-nak sikerült a 2004. évi költségszint alatt maradni, míg az OTP pedig 10,6 százalékkal „megúszta” egyebek mellett az újfajta értékesítési rendszer bevezetését is.
A vizsgált bankoknak sikerült a 2004. évi 18,3 százalék körüli értékben növelniük betétállományukat az elmúlt év során, a Budapest Bank 28,5 százalékos növekménye pedig ezen belül is kiemelkedő. A hiteldinamika ugyanakkor továbbra is magasabb, mint a betétoldal növekménye, ám a 23,8 százalékos bővülés itt már 2 százalékpontos csökkenést mutat 2004-hez képest. A növekményben itt is a Budapest Bank viszi a prímet, de a méret miatt lélegzetelállító az OTP bővülése – a 2917 milliárd forintos állomány 28,3 százalékos növekmény után alakult ki. A 2000 decemberében még éppen hogy 100 százalékot meghaladó hitel/betét arány tavaly decemberre már alaposan kilendült: immár a kölcsönök aránya 10,6 százalékkal múlja felül az őrzött betétekét a vizsgált pénzintézeteknél. Újabb földindulásszerű változást hozhat, ha az OTP is – miként ezt előre jelezték – akár már jövőre átlendül a 100-as érték fölé. A legjobban e mutató alakulására a CIB-nek (164,7 százalék) és az MKB-nak (141,5 százalék) lesz érdemes figyelnie.
