Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A háztartások szezonálisan kiigazított pénzügyi megtakarítása 2005 utolsó negyedévében a GDP 4,7 (kiigazítatlanul 7,9) százalékát érte el, ez a legutóbbi négy év legmagasabb értéke – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentésében. Az előzetes adatokból kiderül, hogy a háztartások vagyona tavaly reálértéken is több mint 660 milliárd forinttal nőtt. Ehhez kiugró mértékben járult hozzá az előző év utolsó negyedéve, amikor ez a gyarapodás meghaladta a 420 milliárd forintot. Ez az időszak más vonatkozásban is jelentős változást hozott. Megfordult ugyanis a trend: a háztartások több befektetési jegyet adtak el, mint amennyit vásároltak, és ismét zúdult a pénz a banki trezorokba, nemcsak a jegybank, hanem a Bamosz adatai szerint is (NAPI Gazdaság, 2006. február 17., 11. oldal). A befektetési jegyek piacán a majdnem két éve tartó növekedés fordult csökkenésbe, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a tőzsdei részvények tranzakciós egyenlege másfél év után először lett pozitív.
Amennyiben viszont a végrehajtott tranzakciókat nézzük, az év során így is kevesebb pénzzel gyarapodtak a bankbetétek, mint a befektetési jegyek vagy a hosszabb távú előtakarékoskodás állománya. Ennek megfelelően a 2004. negyedik negyedévi 38,5 százalékról 2005 végére 37,8 százalék alá szállt a bankbetétek súlya a háztartások teljes vagyonán belül (a kép az utolsó negyedév „pálfordulása” nélkül még kedvezőbb lehetett volna). A különböző előtakarékoskodási formák (nyugdíjpénztári befizetés, életbiztosítási díjtartalék) aránya 21-ről 23,5 százalék fölé nőtt. Egyre nagyobb teret nyer tehát az öngondoskodás, bár a bővülés dinamikája (a vagyonon belüli arány növekedését tekintve) tavaly nem érte el az előző években tapasztaltat. A tőzsdei részvények a háztartási portfólió közel két százalékát tették ki, ami ugyan igen csekély arány, ám a képet árnyalja, hogy 2001 második negyedéve óta ennél mindig jóval alacsonyabb volt ez a viszonyszám.
A tavalyi év jellegzetessége persze egyértelműen a devizahitelezés jelentős felfutása volt. Az MNB adatai szerint a háztartások szinte kizárólag devizában adósodtak el. A tavalyi kölcsönállomány-növekedés 95,4 százaléka származott devizából. Ha pedig az operacionális (tehát a kamatokat kiszűrt) tranzakciót nézzük, akkor ez az arány 123 százalék fölé hízott.
